A+ A-

Viharok

Villámlik odakünn, és csattognak az ég fogai, tán még a hold is morog.
Megnyíltak a mennyei csatornák, ömlik, szakad, sir, rí, lehet még zokogni is fog ! Idebenn dacol a kályha, tűz lobog az üveg mögött. Nem hallani, mert a tetőn dobolnak milliónyi istenek, de a lánghoz képzelem, ahogy ropog.
Az ágyból szemlélem mindezt, félültömben, s kedvesem a mellkasomon piheg, hunyorgó szemekkel, görcsösen engem átkarol, mintha én lennék utolsó menedéke.
BANG!! És ROPP! Ez talán belénkcsapott ? Mindketten megrezzenünk, s Ő rámkúszik, szinte belémolvad, ujjai bordáim közé sikamlanak. Ó ! Ez szép volt, mondom, s retinám felidézi a cikk-cakkos villanást, amit egy pillanattal ezelőtt láttam az ablakon keresztül, s mosolygom. Ne nézd már, mondja Ő, de én imádom, felelem.
Ő remeg, én lejjebb csúszom, Őt feljebb húzom, átkarolom, s a dunyhát magunkra rántom.
Így már jobb, igaz-e ? Tudod, hogy szeretlek, te egy földönjáró angyal vagy nekem. Bal combjával lágyékomhoz nyomul, én mindig pizsama nélkül fekszem az ágyba. Anna viszont a hálóing híve, nem baj, legalább van mit lehámoznom róla. Közel egész súlyával rámfekszik, majd kissé felkönyököl, puszit, csókot keres a sötétben. Ajkaink egymásra találnak, és a nyelvek játékába merülünk, forrón ölelünk. Érzem belső combjain az izmok játékát, és én is felizgulok, már csak a gondolattól is, attól, hogy elképzelem, arany kis cunusa nedvesedik.
Csípője kissé megemelkedik, értem mit akar. Valahogy elérem a hálóing alsó szegélyét, és kezdem szépen, precízen felgöngyölíteni azt. Csak addig, hogy alányúlhassak, s úgy simogathassam hátát, ujjbegyeimmel gerincét, lapockáit, majd ki a nyíláson a kis gallér felett. Ez engem nagyon felizgat, egyre többet izgünk-mozgunk, s csókolunk hevesen, levegőért kapkodunk. Ráeszmélek, fogytán az oxigén itt a sok toll alatt, de jó játéknak találom, meglátjuk ki bírja tovább.
Kezdem egy kicsit átvenni az irányítást, lelassulunk, érzékibb csókokra váltunk, még morgok is egy kicsit hozzá, " grmmm-haummmm-mmm " jelzem, ez nekem nagyon tetszik. Egyre jobban érzem, kellene egy kis friss levegő, de arra is gondolok, amíg ott lenn nincs hiány a vérellátásban, addig nem lehet nagy a gond. Még nincs probléma, kemény a tanúbizonyság erről lágyékom környékén.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.48 pont (21 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2014. 12. 6. szombat 05:39
Gyenge.
#3 A57L 2014. 10. 31. péntek 06:50
Nagyon gyenge.
#2 v-ir-a 2013. 06. 12. szerda 23:35
a vége kissé bizrra sikeredett, a halál szele megcsapott? smile
#1 Törté-Net 2004. 04. 21. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?