A+ A-

Egy kis jellemformálás

Gizella elvált asszony volt, 28 éves és madarász. Áprilistól októberig valami kutatóintézet bérelt egy házrészt a faluban, ott lakott, és a vízügyes kollegák egymást taposták, hogy a ritka madárfajok fészkelő helyeit megmutassák neki. A segédgátőr is komoly feltűnést keltett, amikor megjelent egy kecskeméti könyvesboltban, és "madaras könyvet" akart venni. A főnök nem szerette a bonyodalmakat, így engem jelölt ki szárnysegédnek, 19 éves voltam akkor, tehát nem számítottam egészen felnőttnek. Sűrű természetű, jó mozgású, sötétszőke asszonyka volt. Jártuk a réteket, gázoltunk a tocsogókban, ladikoztunk a morotvákon. Gizella fényképezett, jegyzetelt, füveket gyűjtött, aztán este megbeszéltük, hogy a következő nap mit akar látni.
Május közepén egyik délelőtt a holtágon fotóztunk, s ahogy a térkép fölé hajolt, yóóó mélyen benéztem a pólója alá. Ő meg visszanézett. Elvörösödtem, bocsánatot dadogtam, és attól féltem, mi lesz, ha elmondja a főnökömnek. Ki akartam lépni a partra, de megfogta a vállamat.
- Szűz vagy? - kérdezte, és leültetett magával szemben a csónak deszkára. Megráztam a fejem, de látta rajtam, hogy hazudok.
- Nem baj - mondta, és megsimogatta a fejemet - akkor most részt vehetsz Gizi néni mesterkurzusán.- Egy kicsit még a fejemen tartotta a kezét, azután kiegyenesedett.
- Az első lecke: nem pirulunk el, ha cicit látunk, - és felhúzta a pólóját. Valami földöntúli bódulatban telt az idő, végig csókolóztuk a napot, de az este mégis nehezen indult. Összekaptam magam otthon, aztán átmentem Gizellához / akkor láttam először szoknyában/ , és igen nagy lelkesedéssel meséltem a szürke gémek fészekrakási szokásairól. Közben nem tudtam, hogy fogjak hozzá ahhoz, amiért tulajdonképpen itt vagyok.
Már csaknem elindultam haza, amikor megfogta a kezem.
- Ugye nem ezért jöttél Kukorica Jancsi? - Meleg, barna szeme volt. Magához szorított. Gyertyát gyújtott, aztán oda állt elém.
- Vetkőztess le, nagyon lassan és nyugodtan. Itt az idő, hogy nagyfiú légy. - Levettem a blúzát, kikapcsoltam a szoknyáját, s amikor a bugyihoz értem, megállított.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.91 pont (11 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 vakon53 2016. 04. 25. hétfő 16:30
Te Gizi ! Akkor most mindenki éljen egyedül? Szerintem veled van a baj, mert rosszul választottál.
#5 listike 2014. 09. 30. kedd 11:25
Jó.
#4 gerontofil 2006. 07. 12. szerda 00:29
Nekem nagyon tetszett!!Az eleje is,a vége is!!ZSÍR!!
#3 Naesztazérne 2004. 01. 12. hétfő 02:05
Te Gizi ! Akkor most mindenki éljen egyedül? Szerintem veled van a baj, mert rosszul választottál.
#2 Nemtomki 2004. 01. 11. vasárnap 20:10
A vége meglehetősen lehangoló.
#1 Törté-Net 2004. 01. 11. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?