A+ A-

Egy kevéske romantika

A szakítás fájdalmas volt, nehéz és szerelmes szívvel engedtem el őt. Az idő múlt, de a fájdalom maradt, egy darab belőlem örökre nála marad. A lányt, ki fél éven át mellettem állt, és ezzel bőven túlszárnyalta életem eddigi párkapcsolatának összes rekordját, feledni képtelen voltam, így erőt vettem magamon, és felhívtam. Kavarogtak bennem az érzelmek, de Kedvesemben párra leltek! Mindkettőnk számára új esélyt hozott a pillanat, de félve kérdem én, ezúttal megbecsüljük azt?
A vonat lassan gördül a síneken, végül megáll, s szívembe azonnal izgalom száll. A lány, ki szememnek oly gyönyörű, biztosan a csarnokban vár. Kifényezett bakancsom csábításra készen falja a métereket, öltözetem elegáns, ellenállhatatlanul sármosnak érzem magam, így a belső hang: " nos készen állsz?". Amint felértem a lépcsőn, meglátom, s máris a csókjaira vágyom. Csodaszép, tele rejtéllyel, és számomra sok-sok különlegességgel! Mosolya maga a mennyország, tekintete a szárnyaló szabadság, megbabonázott, újfent elhozta számomra a boldogságot. S eme nap a szívemben örök helyet kap. Csókokkal, érzéki érintésekkel, édes szavakkal búcsúztunk, de nem sok időre, csupán a jövő hétvégére. Sajnálattal kell közölnöm, az igaz történet eddig tartott, a boldogság esélye sajnos elúszott. De a szívem még érte dobog, a fantáziám dolgozik, amíg eme "szép" történet be nem fejeződik.
Az angyalok továbbénekelnek, ezúttal unalmas falucskám körül gyülekeznek. Várakozok az állomáson, telis tele érzelemmel, eljött a várva várt nap, találkozom Kedvesemmel. Mosollyal köszönt a drága, én csókot égetek ajkára. Felébred bennem a vágy, meztelen alakja, így mondom neki gyorsan: "Kicsim! Siessünk haza!". Szobám szerelemre éhesen várt minket, az asztalon finom bor, s egy szál rózsa ékeskedett. Kicsit italoztunk és beszélgettünk, néha-néha szenvedéllyel csókolóztunk, mígnem teljesen belemelegedtünk. Nyelvünk táncra perdült, a ruha fogyatkozott, testünk pedig forróságban izzott. Kezemmel faltam teste minden egyes centiméterét, a számmal kényeztettem dús keblét. De hirtelen megálljt parancsolok és a lány, értetlenkedve néz rám. Finoman az ágyamra fektetem, s gyémántszemeit egy fekete szalag alá rejtem. Felkapom a rózsaszálat, majd elbambulok az angyali testen, a látványért odaadnám mindenem. Elmélkedésre nincs idő, édes hangon hívogat a nő.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.08 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 deajk2008 2016. 10. 27. csütörtök 08:09
nekem igen is tetszett... folytasd
#7 zsuzsika 2014. 11. 23. vasárnap 19:04
Nem tetszett.
#6 papi 2014. 04. 18. péntek 04:40
Nem rossz
#5 listike 2014. 02. 28. péntek 07:36
Elmagy.
#4 pimaszub 2012. 04. 14. szombat 06:03
Jó történet smile És akár, hogy nézem rímmel az első bekezdés...vagy legalábbis összecseng....
#3 v-ir-a 2010. 11. 14. vasárnap 00:48
nekem is...jó tudni,h vannak még emberek, akik tele vannak szerelemmel, szenvedéllyel....
#2 Miszterx 2003. 10. 19. vasárnap 11:01
nekem tetszik
#1 Törté-Net 2003. 10. 19. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?