A+ A-

Földúton

Már épp indulni akartam, mikor megcsörrent a telefonom... nofene, nincs szám... ki lehet az? Nem szoktam csak úgy felvenni a telefont, de jól indult a napom, így gyorsan rányomok a YES-re. Aztán hirtelen köpni, nyelni nem tudok.
- Szervusz Drágám.
- ...sz... szia Mesi...
- Nem zavarlak, ugye?
- Dehogy - jön meg a hangom, - Te sosem zavarsz...
- Köszi... Egy kérésem lenne Hozzád.
– Mondd csak, tudod, mindig állok a rendelkezésedre.
- Tegnap este mondtad, ma felmész Budapestre. Kiderült, nekem is mennem kell, nem vinnél magaddal?
- ... dehogynem. Mikor, hol találkozzunk?
- Emlékszel, ahol a múltkor elváltunk, az Anna kútnál. Ott vele szemben van egy parkoló, ott találkozhatunk. Sietsz?
- Nem, nem sietek. Fél óra elég lesz?
- Köszönöm. Puszi...
És már süket a telefon... a döbbenettől hirtelen szólni sem tudok. Le vagyok izzadva, pedig még reggel van, csípős az idő. Gyorsan megfordulok, felszaladok egy másik ingért. Lecserélni nincs időm, bevágom a táskámba, és már tűzök is vissza a kocsihoz. Kicsit szentségelek, még tegnap este megadta magát a klíma, de a sötétített üvegek hál' istennek hűvösen tartották a belső teret. Le sem húzom az ablakot, így talán elviselhető marad a hőmérséklet, bár ha ketten vagyunk, még az sem segíthet, hogy a kombi utastere jó nagy.

Ahogy le akarnék parkolni, már nyílik is az ajtó, és bent is ülsz mellettem.
- Mehetünk - jelented ki, és pajkosan felcsapod a padlón maradt állam.
Tökéletes az összhatás, kis blúz, egy combközépig érő szoknya. A melltartó pántja épphogy kikandikál a blúz alól, színe teljes összhangban van bőröddel, és az egész ruházatoddal. Elegáns vagy, ez rá a legjobb szó.
Elegáns, és .. és szexi. ahogy ülsz, a biztonsági öv két melled közt benyomja a ruhát, kiemelve a halmokat. Erőt veszek magamon, és elindulok. Viszonylag nagy a forgalom, de jól haladok, a megszokott ritmusomban autózok.
- Nem feszélyez a sebesség? - kérdem - Én imádom a gyorsaságot, a gyorsulást. Ha túlzásba vinném, szólj, lassítok.
- OK, nem gond, vezess csak. - Nézel, és kicsit zavarban vagyok. Láttál már, sőt a csókom is tapasztaltad, mint én a Tiédet. Élénken él emlékemben a villamosmegálló, és a kissé döbbent emberek, nem szokták meg, hogy a tiniken kívül, jól öltözött, jómódúnak látszó emberek a nyílt utcán szenvedélyesen csókolóznak...
Szóval ismersz már, a chat-alkalmakkor pedig minden titkos vágyamat megismerted. Mégis, nyíltan mustrálsz. Közben már az ötösön robogunk, tövig nyomom a pedált.
- Mégiscsak sietsz, - mondod - mint az őrült úgy mész...
- Lassítsak? Mindig így vezetek. Különben is, a többiek csak nyolcvammal tötyögnek. Egyébként tényleg nem sietek. Nincs időpontom, a konzulátusra kell beérnem délután 4-ig. Visszakapom a megújított vízumomat.
- Tudom, mondtad...
- És Te, Te hova mész?
Ahogy nézel, nagy, tág pupillákkal, oda sem kell figyelnem Rád, felfalsz a szemeiddel. Közelebb bújsz, és a fülembe súgod:
- Veled, egy fődútra...
Kezedet a combomra helyezed, és ettől elkezdek beindulni, simogatni kezdem a kezed, fel, egészen a válladig, majd a tarkódat, és az apró hajszálakat a füled tövénél.
- Izgató, finom a bőröd...
Te sem vagy rest, a kezed már gombolja is az ingem, és kutakszik a hasam felé. Az ajkaid a fülemnél veszik a levegőt, alig hallom a suttogásod...
- Annyira kívánlak, hogy nedves, síkos a puncim... - Magamhoz vonlak, fél kezem a volánon, a másikkal kikapcsolom a melltartód, és lesimogatom rólad... Végigsimítom a meztelen hátad a blúz alatt, a tarkódtól le, a szoknyád széléig. Egyszer érzem, lazul a szoknya, és ahogy fél pillanatra odakapom a fejem, látom, épp kinyitottad a zipzárat az oldalán. Nem vagyok rest, benyúlok a finom szövet alá, kitapintom a bugyidat. Nem egy nagy darab, eleve a fenekedbe vág. Persze, mivel azon ülsz, nem érlek el nagyon, csak a feneked, és derekad találkozását simogatom, és masszírozom finoman. Mikor kicsit beleharapsz a fülembe, felbátorodva összefogom a bugyid két szárát, belehúzom a két félgömb közé. Lassan, hol húzom, hol elengedem, elérve, hogy mintegy az ujjam hosszabbításaként simogassam vele puncidat. Kezednek nem elég már a hasam, mellkasom, ügyesen kicsatolod az övem, pont akkora a hely, hogy be tudj nyúlni a nadrágomba. Szokásosan nincs rajtam alsó, ujjaid egyből ráfonódnak merev szerszámomra, és kéjesen, de erősem megszorítják.

Annyira Rád koncentrálok, hogy már a harmadik letérő mellett megyünk el...
- Óvatosan, Drága, még a végén nem lesz alkalmunk letérni - sóhajtod a fülembe. Kissé visszatérek a világba, és végre akad egy nyugis lehajtó, ahol a magas bokrok rejtenek el majd bennünket a világ szeme elől.
Lassan, zötyögve haladunk célunk felé, melled hihetetlenül izgalmas köröket ír le blúzod alatt, majd átböki. Kicsit mindig a kátyúkba kormányzok, mikor észreveszed, nevetve fonod karba kezed.
- Hééé, nem mozi! - csattansz fel, de ujjaid közül kikandikálnak blúzodat átszúró, kemény bimbóid.
- Dehogynem! - Mondom, és határozott mozdulattal kicsit megcsippentem a közelebb esőt.
- Ott, ott jó lesz.. - sóhajtod sóváran, egy kis tisztás felé bökve fitos orroddal.
Nagy kanyarban állok meg az autóval, ügyelve, hogy a csomagtartó árnyékba essen, és hogy legyen a kövér, szinte nedves fűből egy szép tisztás a kocsi körül. Ahogy a természet illatos, madárcsicsergős, napfényes, zöld mezejére érkezünk, rögtön nyitod az ajtót, szinte kirobbansz az ülésből. Nagyot nyújtózol a friss levegőn, kezed a fejed fölött, a délelőtti nap átsüt ruháidon. Kis foltot veszek észre a szoknyádon, ábrándozva nézem a sziluettedet. Hirtelen nyújtott lábbal előrehajolsz, felhúzod a szoknyád, lábad közt visszanézel rám, és kislányosan, de mégis kihívóan integetsz az ujjaddal, menjek már... szemem le nem tudom venni nedvesen fénylő puncidról, ténykedésem hatására bugyid teljesen eltűnt benne.
- Gyere, Kedves, vágyom végre magamban is érezni. - és újabb siettetésképp bebújva a kocsiba teljes belátást engedsz blúzodba. Nem vizslathatom sokáig, nedves ajkaid a számra tapadnak, vadul csókolsz.
Nyelved követelődzik, birokra kel az enyémmel, de visszahúzódik merész csapásaim elől. Nincs nyugodalma, oda is követem. Amilyen vadul csatáznak nyelveink, olyan finoman simogatod közben a tarkóm, másik kezeddel pedig a nadrágom tartalmát masszírozod. Már épp én is belelendülnék a felfedezésbe, kezem a combod belső felén fürgén szalad felfele, mikor elhúzódsz, kihátrálsz a kocsiból...
- Gyere már... kívánlak nagyon!
Nem vagyok rest, kiugrom, és már a hátsó üléseknél ténykedem, gyors, ismerős, begyakorolt mozdulatokkal hajtom le őket. A csomagtartót is kinyitom, és elrendezem ágynak, csúcsot döntök a kocsi átalakításában, hiszen mindezt annyi idő alatt teszem meg, míg te a kocsit megkerülve mögém lépsz, és átölelsz...
- Nee, ne a kocsiban - mondod búgó hangon, majd hirtelen mozdulattal kilépsz a bugyidból, de mivel körülnézve nem találsz neki helyet, zavarodban a visszapillantó tükörre akasztod. Hozzám bújsz, ismét csókolsz, ölelsz, én is masszírozom a hátad, nyakad, feneked. Melled lélegzetvételed ütemére nyomja mellkasom, bimbóid keménye majd felsérti két anyagon keresztül is a bőröm. Forró a csókod, a kezed, az ölelésed. Egyszerre eltávolodsz tőlem picit, cicid épphogy hozzámér, kezeddel lenyúlsz, és óvatosan kinyitod a zipzáramat. Ugyanazon a hangon folytatod:
-Szeretnéd, ha a farkadat a számmal kényeztetném?
Sokszor elmondtam már Neked, tudod jól, hogy imádom. Főleg, ha jól csinálják.
- Igen - Nyögöm, mert Te istenien csinálod, lehúnyt szemmel élvezed, hogy vastagon, és kőkeményen, mégis bársonyos bőrrel bevonva a kezedben tarthatod, a száddal érezheted, ahogy egyre csak lüktet. Lehunyom a szemem, a hajad simogatom közben, finom, selymes az érintése, ugyanezt érzem a combomnál is, ott kicsit csiklandoz. Végig futsz a farkamon kívül a nyelveddel, majd mélyen a szádba engeded. Mikor már épp kicsusszana belőle, szívsz egyet rajta, teljesen visszaszívod, visszaengeded ami eddig bent volt. Ujjaiddal a heréimet kényezteted, és a combom belső felét.
Közben hangosan cuppogsz nekem, tudod, hogy nagyon szeretem, ha sok a síkosság... Lüktetek, közel vagyok a véghez, magamhoz vonlak...
- Várj Kedves, nem akarok még robbanni...
- Szeretnél valami mást is? - Kérded, de a szemedből kiolvasom, nem csak én szeretném. Hanyatt fekszek a gazdag fűben, nem törődve semmivel, Te pedig kis terpeszben felém állsz, incselkedve körözöl a derekaddal. Apró lépésekben, egyre lejjebb guggolva végigsimítod az oldalam, mire a fejemhez érsz, pont a szám elé kerül nedves puncid. Nincs más választásom, de ha lenne is azt tenném: minden millimétert lassan megtéve végignyallak a gátadtól egészen a csiklódig. Kezemmel megmarkolom feneked, irányítalak, de kell is irányítanom, mert az élvezettől kifut a lábadból az erő. Sóhajtozol, nyögdécselsz, a blúzodon keresztül markolászod a melleidet, majd hirtelen lecsúszol rólam, a derekam irányába, és mélyen belém ülsz. Végre magadban érezed a férfiasságomat, szinte forr a véred, vad lovagolásban vonaglasz rajtam. Nekem alkalmam nyílik kigombolni, és levetni a blúzod. Megkeményedett mellbimbóid vad táncában gyönyörködöm, majd kicsit felülve a számba veszem az egyiket.
Lassítasz az iramon, hogy ki tudd élvezni a Benned mozgó hímtagom, és a szám kényeztetését egyszerre.
- Ohhh, ... Ahh... mmmmm... - hallom, és tudom, nagyon tetszik, amit csinálok. Bimbóid még a keménynél is keményebbek lesznek, udvaraik megnagyobbodnak, peckesen állnak. Ahogy a másik bimbód is kezelésbe veszem újra belegyorsítasz, én átveszem a tempódat, s hangos sikoltásaid közepette élvezem, amit csinálunk. Aztán megint lassítunk, hosszan húzogatod magad rajtam fel-le, amivel a már amúgy is forró vérem a végletekig korbácsolod. Egy leereszkedésed alkalmával átölellek, és Veled együtt felemelkedek. Hanyatt fektetlek a kocsi hátuljába, én kint maradok, misszionárius pózban mozgok hosszúakat rajtad.
- Úúúúúúgy tudsz körbefonni... - mondom nehezen, vagy háron négy levegővel.
- Gyere, gyere, suttogod, és átkulcsolsz a lábaddal, úgy adod a ritmust.

Mikor már megvan, egyszerre mozgunk a hónom alatt áthúzva a nyakamba teszed először az egyiket, majd a másik lábad is. Így még szűkebb leszel, isteni a barlangod, forró, kényeztető. Ismét sikongatsz, ahogy föléd hajolok, letéped rólam az inget, a gombok csak úgy repkednek. Megrettensz saját erődtől, vadságodtól, satuként magadba fogva a farkam.
- Bocsiii... - mondod hatalmasra tágult szemekkel, elakadó lélegzettel.
- Nem gond, van másik... - nyugtatlak, és további kérdéseidnek gátat szabva hevesen csókolni kezdelek. Nem hagyod magad, ismét feltámad benned a vágy. Kicsit eltolsz magadtól, majd a kocsi elejéhez mész, és a motorháztető előtt állsz meg szétterpesztett lábbal, a melleid a kocsihoz simulnak, előre hajolsz, és homorítasz, felkínálva nekem a napfényben csillogó kelyhedet hátulról.
- Gyere, belém, gyere, Gabi, gyere... - formázzák ajkaid a szót, miközben kezeddel ingerled magad.
- Itt van, az egész a Tiéd, Mesi! - súgom a füledbe hátulról, miközben a helyzethez idomulva szinte tövig Beléd nyomom a farkam. Mindez a szemem előtt történik, gyönyörű, ahogy a puncid körbefon, szinte látszik, ahogy az izmaiddal benntartasz, szorongatsz. Kezemmel a bejáratod közvetlen környékét simogatom, miközben farkam dugattyúként jár. Még jobban pucsítasz, így kezem elfér a kocsi és a hasad közt, simogathatom eleddig méltánytalanul mellőzött csiklód. Amint hozzáérek, felszisszensz, akkora a gyönyör.
- Jajj, erősebben, erősebben... - ösztökélsz, és egyben elemi erővel löködöd magad hátra, hogy minél mélyebben magadban érezhess. Ettől elszakad bennem minden gát, farkam duzzad, és aprókat ráng jelezvén hogy hamarosan beléd lövellem forró spermámat. Hatalmas nyögés hagyja el a szám, azt hiszem ez adja meg Neked is a legutolsó lökést, hogy átess a holtponton. Szinte hozzászögezlek a motorháztetőhöz. Nem húzom vissza magam, dehogy, Benned vagyok tövig, ott is akarok maradni örökre. Farkam pumpálásának ütemébe bekapcsolódik punid is, ahogy én húzódom össze, Te is rándulsz, lövéseim elkapják a Te izmaidnak rángásai, úgy áramlanak Benned.

Remegve fekszel, látom a hátadon, a nyakadon, szinte elalélsz. Én is alig állok a lábamon, egész testemmel a hátadra dőlök. Mindketten tudjuk: ez volt az első, a gyors menet. Most már van időnk kiélvezni egymás testét, de előtte kicsit pihennünk kell.
- Nagyon jó volt veled, Drága Gábor. - sóhajtod, amikor felém fordítod arcod...
- Isteni vagy Kedves Emese - és ezzel finoman ráhajolok kissé kiszáradt ajkadra, hogy csókommal megnedvesíthessem.
Szavazz Te is!

Átlag: 6.45 pont (44 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 t.555 2017. 09. 24. vasárnap 00:51
Egész jó lett!
#7 feherkalman1 2016. 02. 25. csütörtök 09:42
Jóóóóóóóó!
#6 zsuzsika 2014. 11. 13. csütörtök 07:44
#5 A57L 2014. 01. 17. péntek 05:58
Elég jó.
#4 papi 2013. 08. 18. vasárnap 08:38
Egész jó
#3 Amina1 2003. 09. 23. kedd 05:33

Bocs!!!
Összekevertem a két Tükörtörénetet. Hiába no, korán van még számomra ;)

Remélem a pontszámmal éberebben fogok bánni.
Gratulálok, és 10-est szeretnék nyomni: A.

#2 Amina1 2003. 09. 23. kedd 05:24

Valamit nem értek!

Tegnap 9 ember pontozott, és 60-ra emelkedett a pontszámod. Az átlagpont ezáltal 6.667 pont lett :)

Ma azt olvasom, 10 ember szavazott, de 59 pontod van. Most akkor -1 pontot is adnak már???

Az átlag persze csökkent ezáltal: 5.9-re :(

Most megkérdezem: pontozzak, vagy ne pontozzak? Úgy gondoltam, egyelőre nem pontozok, bár nagyon jó a történeted. Viszont a pontszámaid alakulását továbbra is figyelemmel kísérem.

Sajnálom, hogy ez a "pontatlan" pontvezetés elrontja a hangulatomat ezzel a lappal kapcsolatban, mert már több negatív tapasztalatom van a kezdeti jó benyomásokkal szemben.

Írótársi üdvözlettel: Amina

#1 Törté-Net 2003. 09. 12. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?