A+ A-

Angyali történet 6. rész - Az ünnep előtt

Kora hajnalban érkezet a Devil of seven seas az öblünkbe. Elegáns külseje, áramvonalas teste már érzékeltette, hogy a Nordic Shipment társaság az egyik leggyorsabb és legelegánsabb hajóját küldte. Ügyes hajósra vallott, ahogy a sekély vízben megközelítette a partot. Akár be is sétálhattunk volna a vízben a leeresztett létrájáig (persze a végén majd derékig ért volna a víz), de pillanatok alatt kint volt értünk a csónak. Egy gyerekképű legényke evezett ki vele, nemigen lehetett 18-nál több, de húsz éves még biztos nem.
Becuccoltunk. A hajólétránál várt minket a hajó vezetője (mondhatnám kapitánya, ha háromfős személyzetnél kijár ez a cím), egy 30 körüli széles vállú tongai. A barna bőr errefelé igazán nem kirívó, inkább úgy jellemezném, hogy meglátszik rajta a tengeri élet.
Thomas - így hívták a kapitányt - a korlátnál köszöntött minket, csomagjainkat letette a kabinba, minket pedig hellyel kínált a katamarán hátsó fedélzetén. Az első mondat után tongai nyelvről angolra váltott, így legalább nem kellett a tegezés-magázás bonyodalmaival foglalkoznunk. Addigra Nuri, a hajósinas már fel is húzta a csónakot, Thomas a hajókormányhoz lépett és máris gyors ütemben távolodott a part és a házunk.
Ekkor került elő Maria, a személyzet harmadik tagja, aki - mint később megtudtuk - Thomas felesége és jelentős szerepe volt abban, hogy ezt a csodálatos hajót kaptuk. Mint kedvesem már elmondta, nem nagyon hívnak vendéget Pangai-n a halászati szezon végét jelző Hazatérés ünnepre, de Maria Pangai szigetén született és nőtt fel, így joggal vett részt az ünnepen. És férjes asszonyként a férjét is magával vihette. Azt még nem tudtuk Nuri mit fog kezdeni.
Maria az italok és ételek varázslója volt. Reggeli nélkül indultunk otthonról, mert a Nordic Shipment étkezést ígért a szállításhoz. Be is tartották. Maria a rumból és trópusi gyümölcsökből készült aperitif után saját készítésű rák-polip-kagyló salátával és rendkívül ízletes toroa sülttel vendégelt meg minket. A toroa, vagy más néven a piros lábú booby a Tonga szigetek egyik igen kedvelt madara, sirályhoz hasonló testtel, de húsa sokkal puhább és ízletesebb. A reggelit ausztrál száraz fehérborral öblítettük le.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.68 pont (22 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 Andreas6 2016. 05. 4. szerda 14:23
Hangulatos, élvezetes mese.
#2 A57L 2013. 09. 29. vasárnap 06:36
Elmegy.
#1 Törté-Net 2007. 07. 23. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?