A+ A-

Álarcosbál

Ez a mese egy álmom feldolgozása. Nemrég álmodtam.
Ezüstszín ruhám suhog, ahogy a hatalmas bálteremben lépkedek. Körülöttem mind álarcos emberek estélyi ruhában. Rajtam is álarc van, fekete színű, stílusa olyan, mintha középkori francia bálról loptam volna a mába. Furcsán szürkék az emberek körülöttem, és valahogy mégis színesek. Ahogy a terem végébe érek, megpillantok egy férfit. Egy férfit, aki egyáltalán nem szürke számomra. Hátrasimított fekete haja, álarc takarta fekete szeme mellett világit fehér bőre. Magas termete, széles válla méltóságot, nyers erőt, férfiasságot sugároz. Láttam, hogy ő is észrevett. Egy perc volt az egész, és már el is tűnt. Kétségbeesetten kerestem tekintetemmel, de a táncoló tömegen képtelenség átlátni.
Végignéztem a környezetemben táncoló embereken. Először egy fiatal párt pillantottam meg. Önfeledten, egymásba feledkezve táncoltak. Táncuk vágyakozó-éhes volt, akár a friss szerelem. Ahogy néztem őket én is egészen felhevültem. A következő pár nyugodt szerelemmel táncolt. Ugyanakkor látszott rajtuk, hogy boldogok. Már nem a friss szerelem tüze ég bennük, hanem a beteljesült szerelemé. És szerelmükből áradó fény őket is beragyogta. Annyira jó volt nézni, annyira irigylésre méltóak voltak. Megint egy "új" pár. Arcukon közöny, táncuk merev-ellenséges, képmutató. Álarcuk mögött is álarc lapul. Irántuk csak sajnálat ébred bennem. Megérinti valaki a vállam, így már nincs időm tovább szemlélődni. Táncolok. A furcsa idegennel, aki az előbb elbűvölt. Mosolyog a szeme, ahogy az ajka az enyémhez ér.
Remeg a testünk a gyertya lángjában. Halk esőcseppek kopognak az ablakon. Lehúzom róla az ingjét, rólam is lecsúszik az álomszép ruha. Kioldom a nadrágját, ő is megszabadít immár feleslegesnek ítélt ruhadarabjaimtól. Ott heverünk a csöppnyi szobában a hatalmas, ősréginek tűnő franciaágyon. Hihetetlen vad vágy hajt minket. Félve érünk egymáshoz. Szánk vad csókba feledkezik, kezeink és ujjaink simogatnak, becéznek, karmolnak. Végigcsókolom a mellkasát, hasát. Nyelvem elidőzik a köldökében. Hallom kéjes sóhajait, amikor ujjaim eljátszadoznak meredező, jókora férfiasságával. Aztán belecsókolok a vállgödrébe.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.17 pont (12 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 feherfabia 2016. 04. 30. szombat 06:33
Közepes!
#4 vakon53 2016. 04. 30. szombat 00:58
Elmegy.
#3 A57L 2014. 05. 30. péntek 05:29
Gyenge történet.
#2 papi 2013. 08. 23. péntek 07:09
Ez csak egy szösszenet. Annak is szántad?
#1 Törté-Net 2003. 09. 6. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?