A Császár kertje 9. fejezet

Szavazás átlaga: 6.27 pont (107 szavazat)
Megjelenés: 2003. augusztus 21.
Hossz: 11 078 karakter
Elolvasva: 6 544 alkalommal
A monszun véget ért, és a császárné is erőre kapott. Az országban mindenhol megkezdődtek a felújítások. A nap meleg most nagyon fontos volt. Az ősz szívet, testet melengetve köszönt be.

A császári pár a kertben üldögélt. Vu Ven – Sziung verseket olvasott föl. Kisebb udvartartás volt velük, mert az orvos még nem engedte a fővárosba az asszonyt, és így barátaik jöttek el. A versmondás után megtapsolták a császárt, aztán két udvarhölgy előadta a legújabb dalt, amit tanultak. Hangjuk betöltötte a teret. Jü Sziangh – Liu szeme ragyogott a boldogságtól. Végre társaságban lehetett. A császár, amióta merényletet követtek el felesége ellen, nagyon gyanakvóvá vált.

Mikor besötétedett, meglepetést készítettek a császárnénak. Cirkuszosokat hívtak meg. A császárnét elkápráztatták a mutatványosok. Volt két férfi, akik majom ügyességgel tornáztak két hosszú póznán, egy lány pedig varázslatos sebességgel pörgetett tányérokat két rúdon. Aztán egy hajlékony testű, még majdnem
g
alf
ye
alf
rm
alf
ek
alf
lány
tornázott nagy ügyességgel. Lángoló botokkal zsonglőrködtek, és késeket dobáltak. Végül, úgy éjféltájban, a vendégek beültek a díszes hordszékeikbe, és hazamentek. Vu Ven – Sziung és Jü Sziangh – Liu lefürödtek, és bebújtak az ágyba. A császár megsimogatta kedvese kipirult arcát, és hosszan megcsókolta. Kihúzta hajából a hajtűt, és csodálattal nézte, ahogyan kedvese vállára omlanak a lampionok fényénél csillogó hajszálak. Gyönyörű volt. Arca már gömbölyűbb volt, szeme mély tüze is ragyogóbbá vált, mint a betegség utáni napokban. A császár játszadozott az illatos hajtincsekkel, aztán keze lejjebb csúszott, és letolta kedvese válláról a köntöst. Megcsókolta az anyag helyét, aztán tovább haladt, egészen addig, míg az ismerős keblek ki nem szabadultak, és hívogatóan nem meredeztek felé a kis bimbók.

Jü Sziangh – Liu most hanyatt feküdt, kioldotta a köntöst teljesen, és férje elé tárta mezítelen szépségét. A férfi pedig boldog volt, hogy ez a test nap, mint nap az övé lehet. Végigcirógatta kedvese melleit, aztán hasát, majd derekát, csípőjét. Combjait először kívülről, majd belülről becézgetve eljutott a bezárt kagylójához. A császárné lábait széjjelebb tolva, lassan, gyöngéden kezdte el simogatni. A császárné behunyta a szemeit, és átadta magát az élvezetnek. Kedvese pedig úgy játszott a testével, mint a legfinomabb hangszerrel. Míg nedvességet nem érzett, csak kívül simogatta a puha, meleg ajkakat, aztán mikor megjelentek az első cseppek, gyöngéden szétválasztotta őket, és megkereste a kéjgyöngyöcskét. Mikor hozzáért, az asszony beleremegett. Ujjai a finom kis bimbón játszottak tovább. Közben szerelmes szemmel nézte kedvese arcát, ahogy a gyönyör végig suhant rajta az érintések nyomán.
Orrát megcsapta az ismerős illat, és erősen megkívánta, hogy megízlelhesse a barlangból csordogáló kis forrást. De még nem, még csak a kezével érintette a barlang száját, aztán lassan egy ujjával a mélységet is kipróbálta. Az asszony felnyögött, és megfogta a kutakodó kezet. A férfi megijedt, hogy túl korán nyúlt oda, de az asszony nem kihúzta, hanem beljebb tolta a kezet. Most már lehajolt a férfi a széttárt lábak közé, és lenyalta a nedűt. A császárné hihetetlenül felizgult. A császár féloldalra fordította, és beléhatolt hátulról, ezzel is tovább izgatva kedvesét. Csak ringatóztak a szerelem karjában, majd mikor már mind a ketten zihálva vették a levegőt, a férfi asszonyába lövellte termékenyítő magját, a császárné pedig úgy érezte, hogy most végre megfogant. Mikor már ismét szóhoz tudott jutni, megszólalt a császárné:

– Köszönöm kedvesem a cirkuszi előadást – a császár erre elmosolyodott. Felvette a köntösét,
r
alf
iz
alf
sp
alf
ál
alf
inkát
töltött két csészébe, meg vizet, és leült az ágy végébe, aztán várta a mesét. A császárné jót nevetett ezen, aztán kezébe vette a
p
alf
ál
alf
in
alf
alf
s
poharat, meghajolt a férje felé, és megitták az isteni nedűt, majd az asszony belefogott a következő mesébe:

Kilencedik mese:

A mutatványosokról

Egy cirkuszban már régóta apáról fiúra szállt a póznamászó mutatvány. Cseng – Kung Szuj már hosszú évek óta művelte ezt a mutatványt, pedig még csak tizenkilenc éves volt. Az emberek mindig kíváncsian várták az előadást. Cseng és bátyja majom ügyességgel, másztak, pörögtek a két póznán. Valamint kitaláltak egy technikát, arra hogyan ugrálhatnak át az egyikről a másikra, szaltókat csinálva. A két pózna egy, egy gödröcskébe volt beleállítva, és Cseng húgai tartották ellen. Nagyon nehéz, és veszélyes szám volt. Ha a magasból leestek volna, könnyen maradandó károsodás is érhette volna őket.

Minden évben találkoztak a fővárosban egy másik társulattal. A társulat főprodukciója volt a tányérpörgetés. A társulat tíz tagból állt, és egy pár kisebb mutatványon kívül mindenki részt vett a rudakon való tányérok táncoltatásában. Csengnek, a nálánál két évvel fiatalabb lány, Csen Csung tetszett a legjobban. Belépett a színpadra, és sudár, magas alakja megvillant a ráirányított fáklyáktól. Haján fénylett a frissen rákent olaj, testét selyemruha fedte. Először tányérokat forgatott, aztán, ami ritkaság volt, csészéket, és végül egy gyönyörű hatszögletű tálcán, egy egész teáskészletet.

Cseng csak nézte a gyönyörű lányt, és szíve megtelt szerelemmel. Már tavaly is felfigyelt, hogy milyen szépség lett a kis ugribugri lányka, de most már teljesen kivirult. Arca, mint a holdvilágé, mellei, mint a lágy dombok, szava, mint a csilingelő ezüstcsengő.

Minden estét izgatottan várt. A lány kecsesen végigvonult a nézők előtt, és megkezdte a mutatványt, de Cseng nem a pörgő eszközöket nézte, hanem a lány átszellemült arcát.

Az ő mutatványuk csak a szünet után következett. Behozták a póznákat, megásták a gödröket, beleállították, és öt helyen lecövkelték őket. Aztán meggyújtották a fáklyákat, és ismét bejött a közönség. Cseng észrevette Csen Csungot, és a tenyere izzadni kezdett. Már sok széplányt látott, mikor körbenézett a nézők között, de a tenyere még sosem lett izzadt. Lenyúlt a fűrészporral beszórt deszkákra, és bedörzsölte vele a tenyerét, aztán felugrott a póznára. Szinte égette a lány szeme. Szerencsére a begyakorolt mozdulatok vitték előre a gyakorlatot, és végül minden baj nélkül sikerült befejeznie. Az előadás után, ott várt rá a lány a kijáratnál.

– Láttam, hogy Te is mindig megnézed az én mutatványomat, hát eljöttem én is.

– Köszönöm – hajolt meg a fiú – és, hogy tetszett?

– Érdekes, de nem túl veszélyes? – kérdezte a lány.

– Ne, ha odafigyel az ember. Nem szóltak a szüleid, hogy itt maradtál?

– Nem tudják – pirult bele a lány.

– Hazakísérlek – mondta a fiú, mert nem akarta hírbe hozni a lányt. Elindultak a langyos éjszakában, és végigsétáltak a szekerek között, amelyek a mutatványosokat hozták a tartomány minden részéből. A fővárosi zöldséges húsárusok is idesereglettek. Az illatok szálltak az esti levegőben, és a lány megéhezett.

– Vennél nekem egy tavasz tekercset? – kérdezte Csen a fiút, az pedig kotorászni kezdett a zsebében, végül talált annyit, hogy vegyen egy tekercset. A lány leült egy fatörzsre, és enni kezdte az ételt, a fiú pedig magába itta a látványt. Tudta, hogy ez a lány lesz a felesége.

Elkísérte a lányt a sátorig, amiben laktak. A szülők örömmel invitálták be, tetszett volna nekik, ha a két dinasztia összeköttetésbe kerül egymással.
M
alf
eg
alf
alf
alf
lták
p
alf
ál
alf
in
alf
alf
val
, és rizzsel. Amikor pedig elfordultak, a fiú hozzá, hozzáért a kicsiny kezecskékhez.

Mikor hazament, boldogan mesélte, hogy milyen nagy érzelem tört rá. Az ő szülei is megörültek a hírnek, és biztatták a fiút, hogy még az alatt a hónap alatt vegye el a lányt, amíg a városban vannak.

Úgy is lett. Három hét múlva megtartották a menyegzőt a cirkuszos sátrak között. Aznap nem tartottak műsort idegeneknek, hanem egymás szórakoztatására játszottak. Mindenki boldog volt, hisz a saját foglakozású elismerése a legnagyobb.

A fiatal pár megkapta arra az éjszakára a legnagyobb sátrat. Elhálták a nászt, és a vőlegény
d
alf
ia
alf
da
alf
li
alf
ttasan
vitte ki a lepedőt. Ezzel egyesült a két család is, és mikor a következő héten elindultak a tartományban a cirkuszosok, a szélrózsa minden irányába, ők együtt vágtak neki.

A fiatal pár boldog volt. Már két
g
alf
ye
alf
rm
alf
ek
alf
ük
is született, amikor megtörtént a baj. Az egyik pózna anyaga elfáradt, és kettétört, Cseng pedig súlyos sérülést szenvedett. A két bátyja vitte haza. Az orvos megvizsgálta, és azt mondta, hogy lebénult, deréktól lefelé. Nem volt mit tenni, a spórolt pénzükön vettek egy kis házat a tartomány nyugati részében, egy városban. A gyerekek és az asszony felváltva ápolták a férfit, de annak állapota nem akart javulni. Az asszony délutánonként a vásártérre járt bemutatni tudományát. Itt találkozott egy orvossal, és az megígérte, hogy megnézi a beteget. Vette a táskáját, és elindultak a háthoz.

A beteg mozdulatlanul feküdt az ágyban. Az orvos és Csen megfordították, és szabaddá tették a hátát. Az orvos végigtapogatta a gerincet, és örömmel közölte, hogy nem az van eltörve. A baj idegi alapú. A nagy ijedségtől nem tud mozdulni a férfi, az agyat kell gyógyítani. Azzal kis hegyes tűket vett elő, és beleszurkálta a férfi kéz, és lábfejébe.

Az asszonyba visszatért a remény. Még magának sem vallotta be, hogy mennyire hiányoznak férje közeledései. Este, mikor már a gyerekek is nyugovóra tértek, és férje testét is lemosta langyos vízzel, bement a fürdőbe és maga is fürödni kezdett. Miközben mosta magát, végignézte a testét. Mellei kicsit megereszkedtek a két
g
alf
ye
alf
rm
alf
ek
után, de még mindig igen kívánatosak voltak. Hasa, a sok gyakorlástól lapos maradt, lábai pedig csábítóan karcsúak voltak. Szomorúan gondolt arra, hogyha az orvos nem segít, akkor ez a sok szépség elsorvad anélkül, hogy ismét átélhetné a testi szerelem csodáját.

A kezelések pedig lassan de eredményt hoztak. Két hónap múlva Cseng már fel tudott ülni. Az aratási ünnepre már bizonytalanul, de járt, és mikor a hó leesett már ő lapátolta el a havat, hogy Csen be tudjon állni a loval az istállóba. Csak egyről nem esett szó közöttük. Az éjszakákról. Cseng minden este az ágy legtávolabbi zugába próbált húzódni asszonyától. Az asszony pedig egyre sápadtabb, egyre haloványabb lett a bánattól. A férfi napközben kedves volt hozzá, de este durván utasította el, mígnem egyszer a nő nem bírta tovább, és kifakadt:

– Miért gyűlölsz engem? – Cseng meglepődött.

– Én szeretlek, mindennél jobban, de félek, hogyha nem sikerül boldoggá tennem téged, elhagysz – az asszony keze meglendült, és maga sem tudva, hatalmas pofont adott a férfinak. Döbbent csend állt be közéjük. Törvény volt a férjére kezet emelő asszony azonnali megölésére, de a férfinak esze ágában sem volt az asszonyt bántani. Megcsókolta a vétkes kezecskét, aztán minden gátat levetkőzve egymás karjába vetették magukat. Kezük bekalandozta a régen ismerős hajlatokat. Szenvedélyes csókjaiktól majd meg fulladtak, aztán az asszony megérezte, hogy férje férfiassága belékívánkozik. Boldogan tárta szét a lábait, és újra magába fogadta a kemény jáderudat. A férfi pedig a boldogító szenvedély erejével hozta vissza a rég elveszettnek hitt boldogságot.
Bot-ok részére nme engedélyezett a szavazás!
Szavazás átlaga: 6.27 pont (107 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
deajk2008
2023. május 18. 15:49
#11
Izgatóak és érdekes részek ezek...
1
cscsu50
2022. június 10. 10:14
#10
Nagyon tetszett!!!
1
én55
2021. május 27. 09:59
#8
Remek ez a sorozat.
1
z
zoltan611230
2019. május 15. 04:34
#7
Ez is nagyon jó.
1
t
t.555
2017. augusztus 24. 17:01
#6
Nagyon tetszett!
1
tutajos46
2013. december 21. 16:03
#4
OK.
1
p
papi
2013. október 31. 10:58
#3
Nem rossz.
1
Andreas6
2013. június 13. 13:48
#2
Ezt a gyógymódot mintha Freud kifelejtette volna. Pedig milyen gyors és hatásos! Tetszett.
1
T
Törté-Net
2003. augusztus 21. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1