A+ A-

Nosztalgia

Van egy srác, akivel rettenetesen utáltuk egymást. Olyan szinten, hogy ahányszor összeakadtunk társaságban, mindig csak fikáztuk a másikat. A többiek teljesen ki voltak tőlünk akadva, mert mindig elmérgesítettük a hangulatot. Ez odáig fajult, hogy vagy egyikünket, vagy másikunkat hívtak csak bulizni, mert hajlamunk volt rá, hogy elcsesszük a hangulatot.
Sajnos megszakadt a társasággal a kapcsolatom, mert leérettségiztem és más városba kezdtem élni a nagybetűs életet. Az 5 éves érettségi találkozó jó alkalom volt arra, hogy a régi bandát is összehívjuk. Ment a szervezkedés, hol is legyen a buli, végül a régi nagy ellenségem nyaralója lett a kiszemelt objektum, ahol megejtettük a bulit. Volt, akikkel 5 év alatt is tartottam a kapcsolatot, de az ellenséget (hívjuk Norbinak) 5 év után először láttam. Azért erőt vettem magamon, és elmentem, elvégre nem kell nekem feltétlen beszélgetnem vele.
Azon a napon tipikusan júniusi fülledt meleg éjszaka volt. Nem is sok mindent vettem magamra, csupán egy világoskék trikót a fehér melltartó fölé, és egy könnyű orkán anyagú szintén kék nadrágot, amibe szerencsésen beleizzadtam, mire odaértem.
Már a buszmegállóból lehetett hallani, hogy igencsak nagy a buli hangulat. Csengetésemre senki nem nyitott ajtót, valószínűleg azért, mert meg sem hallották, viszont az ajtó nyitva volt, így nem zavartatva magam léptem be a házba. Mintha visszacsöppentem volna az 5 évvel ezelőtti jó kis bulis világunkba. Kati, egy nagyon kedves, még máig jó barátnőm vett észre és jött oda hozzám. A nyakamba borult, amit mások is észrevettek, és sorba odajöttek üdvözölni. Valaki egyből a kezembe nyomott egy üveg sört, jó hideg volt, hálásan kortyoltam belőle egy nagyot. Egymás szavába vágva egyszerre kezdtünk beszélgetni. Nem kellett sok idő, és mindenki egy helyen ült - állt, és a régi szép időket kezdtük el kitárgyalni. Bármennyire is jól éreztem magam, azért kíváncsi voltam, hol is bujkál a házigazdánk Már éppen kérdezni akartam, mikor bejött a kertből 2 srác. Az egyik az ex kedvesem volt, az első nagy O életemben, a másik pedig Norbi az - ellenség.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.36 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#8 Teknősbika 2003. 02. 17. hétfő 13:03
oh, kellemes emlékeket ébreszt bennem...
nagyon életszagú, teljesen reális...
bár lehetett volna fokozni az izgalmakat úgy, hogy a fickó otthagyja a csajt, miután a lány elélvezett, ő meg még nem...
igen komoly háborúnyerő dolog ez...
meg még álmodozni egy kicsit volt osztálytársnőimről...csak sajnos, akiket utáltam, azok igen rusnyák még mindig...
#7 Lupuss 2003. 02. 14. péntek 13:33
Nekem tetszett..életszagú..:))
#6 johnnyq 2003. 02. 13. csütörtök 19:11
No.1
#5 Tibor 2003. 02. 13. csütörtök 15:06
nevetséges......
#4 Dorenno 2003. 02. 13. csütörtök 07:56
Szerintem egy kicsit több érzelmet is mutathatott volna a srác... Úgy viselkedik mint gy diktátor. Ha régen tényleg utálták egymást, a csaj ezt nem hagyná. 6p
#3 Ildica 2003. 02. 13. csütörtök 06:02
Kellemes történet,és igazán ellentmondásos...de ma mindenkinek ment a busza,vagy nekem tünnek rövid szösszeneteknek a történetek? :)
#2 Masterboy 2003. 02. 13. csütörtök 02:47
kellemes törté-net, tetszett! föleg a mondanivaloja az ami bejött! make love not war! - szeretkezz ne háboruzz! ezt tanácsolom mindenkinek! :))))
#1 Törté-Net 2003. 02. 13. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?