A+ A-

A tenger ölelése

Forró augusztus volt. Ferragosto, amikor is egész Itália felkerekedik, hogy a hegyekben vagy a tengernél töltsék az emberek a szabadságukat, ki - ki ízlése szerint.
Mi a tengernél voltunk, Puglia - ban.
Gargano gyönyörű félsziget, az olasz csizma sarkantyúja: pinea erdők, olajfa ligetek, sziklák, barlangok és az Adria.
Kicsit elő - nászútnak szántuk ezt a két hetet, bár így, hogy a szülei is jöttek, nem úgy indult. Ezzel csak arra célzok, hogy nem tudtunk annyira felszabadultak lenni, mintha csak ketten lettünk volna.
Második napja voltunk lent, és először mentünk el a tengerhez. A hőségtől reszketett a levegő, a sárga homokföveny a Szaharát idézte, nyaralók ezrei nyúltak el a "spiaggia" nyugágyain a színes napernyők alatt, mások a tenger habjai közt kerestek enyhülést. Nem tudom miért, de ez a lustaság és semmittevés, ami ott vibrált mindenben és mindenkiben, bennem és benne csak a vágyat fokozta, hogy ketten legyünk, hogy elvesszünk egymás csókjaiban, öleléseiben, hogy ott és úgy szeressük egymást, ahol és ahogy vagyunk. Elárulta egy szempillantása, az a huncut mosoly a szája szegletében, a simogatása, amikor arra kértem, hogy kenje be naptejjel a hátam. Felemeltem a hajam, hogy a nyakamra is jusson a krémből... a csókjaiból jutott. Zavarban éreztem magam a szülei előtt. Biztos észrevette, mert felállt, kézen fogott és annyit mondott: "Elmegyünk egy kicsit sétálni."
Rendkívül jól éreztem magam, boldog voltam és nyugodt. Élveztem, ahogy a nap sugarai a bőrünket hevítik, a tenger hullámai fel - felcsapnak a lábunk szárán, mi pedig kéz a kézben távolodunk el a "vigyázó szemek" elől. Egy idő után a víz felé vettük az irányt. Lassan mélyülő szakasza ez az Adriának, 50 - 100 méter után se lep még el a víz, ami most kellemesen langyos és üdítő volt. Elhagytuk a játszadozó gyerekeket, az úszkáló felnőtteket, az esetleges kíváncsiskodókat.
Megállt, rám nézett, kisimított egy hajtincset az arcomból és megcsókolt. Gyengéd volt és szenvedélyes egyszerre. Kezét a vállamra tette, de csak, hogy a fürdőruhám pántját lecsúsztassa. Az ajkai lassan elindultak a nyakamon, majd a vállamon araszolgattak tovább. A keze bekalandozta a testem, miközben a szája ismét az enyémre tapadt. Egyszer csak diadalittasan rám mosolygott: a fürdőruhám a kezében volt. Én sem maradtam adós, rövidesen megszereztem úszónadrágját.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 3.81 pont (21 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 papi 2016. 02. 21. vasárnap 16:57
A 0 és a semmi között.
#2 Fradi 2003. 01. 25. szombat 12:38
Ez meg mi???
#1 Törté-Net 2003. 01. 24. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?