A+ A-

Lakásfelújítás

Egy barátom, Jocó elhívott magához szombatra, éppen felújítja a lakást. Megismert egy lányt, akit be szeretne mutatni nekem is, de közben az is jó lenne, ha besegítenék a festésbe. Hamarosan a lány hozzá költözik, ezért kell kicsit rendbeszedni a kéglit. Hát, jó, gondoltam, tényleg segíthetek, nem esik le a gyűrű az ujjamról. A megbeszélt időpontban csöngettem is az ajtón, Jocó széles mosollyal. Kantáros farmerből készült munkásruhája nagyon jól állt neki, bár már kicsit koszosnak látszott. Beljebb tessékelt. Végiglépdeltem az előszobán, és beléptem a nappalinak szánt, nagyon napos, világos helyiségbe. A szoba közepén festékesdobozok álltak, a szőnyeg le volt fedve nylondarabokkal. Az egyik saroknál pedig ott állt a lány, a srác új barátnője. Hátulról nagyon formásnak tűnt. Amikor megfordult, kiderült, hogy egy igazán helyes lány. Alacsony, nagyon vékony testalkatú. Szép mosolya és vöröses haja volt, ami épp hogy csak kikandikált a papírcsákó alól. Ugyanolyan kantáros farmernadrágot viselt, mint a pasija, de nem volt alatta póló rajta. A mellei szép feszesek voltak, és a nadrág kantáros felső része épp csak a bimbóknál takarta.
Kezetráztunk, bár először nem akart, mert festékes volt a tenyere. De mivel én is festeni jöttem, nem zavart, hogy egy perccel hamarabb leszek koszos. Én is átöltöztem egy farmersortba, és egy topba, ami kényelmes volt, testhezálló, és hogy ne izzadjak bele, csak annyit takart, amennyit kell. A hasam felett ért véget, ujjatlan és mélyen dekoltált volt. Bekapcsolódtam a festésbe. Beosztottuk, ki melyik szakaszt csinálja. Közben csivitelve meséltek arról, hogy ismerkedtek össze, és hogy alig várják, hogy együtt lakhassanak. Jó volt látni őket, látszott, hogy odavannak egymásért. Ennek ellenére a lány öltözékét nagyon kihívónak találtam. Amikor elfogyott a hengeréről a festék, és a szoba közepén álló vödör fölé hajolva megmártotta a hengert, lopva mindig a cicijét néztem, hátha egy pillanatra félrecsúszik a munkásnadrág kantárja, és láthatom azt a két gyönyörűséget. De nem csúszott... és így sokkal izgalmasabb volt az egész szituáció. Jocó aztán megkérdezte, kérünk-e sört, s egy mosolyt engedve felénk kiment a konyhába.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 3.11 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 vakon53 2016. 03. 31. csütörtök 14:03
Nemrosz.
#4 papi 2013. 05. 10. péntek 07:57
jobb is lehetne
#3 Bitang Danny 2007. 07. 16. hétfő 23:35
kár azért a sok sörért
#2 Novák János 2007. 07. 16. hétfő 07:52
Nagyon gyenge , sajnos.
#1 Törté-Net 2007. 07. 16. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?