A+ A-

Eleven emlék

- Bea! Érts meg, kérlek! Ennek nincs köztünk jövője. Én nem vagyok beléd szerelmes, nem akarlak feleségül venni. Most mondd meg, miért sírsz? Úgy viselkedsz, mintha nem lett volna világos már az elején. Mintha nem beszéltük volna már meg, amikor elkezdtük. Bea, én tényleg nem értelek.
Becsaptam az ajtót és kimentem a házból.
Reggel egy levél fogadott:
"Édesem!
Ne haragudj rám, kérlek! Csak, azt hittem, hogy már másképp érzel irántam. Bíztam benne, hogy egyszer majd a nappalaink is közösek lesznek nemcsak az éjszakáink. Ahogy anyukámmal megértettétek egymást, amilyen tisztelettel és kedvességgel bántál Vele, azt hittem, már a családom része vagy. Ne haragudj, tévedtem. Remélem, nem veszítlek el. Tudod, hiányzol innen a takaróm alól...
Bea"
Mit tehettem?
Este újra találkoztunk. Ott, ahol mindig, a Díszaulában.
Úgy éreztem, tisztáztunk mindent, értettük egymást, mint két felnőtt ember. Olyan, aki már képes dönteni a sorsa felől, olyan, aki már nem akarja a másikat minden eszközzel magához láncolni. Sétáltunk újra boldogan, és nála aludtam.
Imádtam szeretkezni Vele.
Imádtam a melleit s a gyönyörű, hosszú lábait, ahogy a nyakam köré fonta őket.
Lassan kigomboltam a fehér selyemingét, és előbukkantak gyönyörű aranybarna mellei. Nem voltak nagyok, csak éppen elfértek a tenyeremben. Ajkaim közé fogtam a bimbóit, és körbe - körbe nyalogattam őket, keményedni kezdtek és éreztem, hogy egyre feszesebbek. Fejét hátrahajtva halk sóhajok hagyták el ajkait, jelezve, hogy kedvére való, ami történik, és kezével a hajamba túrt, finoman adva tudtomra, hogy még véletlenül se jusson eszembe abbahagyni. Mellei közt elindultam végig a hasán, és csókokkal borítva a köldökét ízlelgettem kellemesen sós bőrét.
Bő szoknyát viselt, amit csak fel kellett hajtanom, hogy hozzáférjek az általam annyira nagy becsben tartott ágyékához. Fehérneműjén keresztül simogattam és izgattam az egyre forróbb ajkakat, amitől a bugyi egyre inkább átnedvesedett. Az illatos ajkak elől félrehúztam a fehérneműt és belenyaltam a kéjnedvektől csöpögő rózsaszín kehelybe. Kéjes sóhaj volt a válasz és egyre hevesebben nyomta fejemet az ágyékához. Ajkaim közé fogtam a csiklóját, és lassan morzsolgatni kezdem, mutatóujjamat a hüvelyébe mártva.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.87 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 A57L 2015. 06. 12. péntek 04:12
Nem tetszett.
#8 listike 2013. 03. 17. vasárnap 13:56
Ha nem szertted, miért használtad? Ez tisztességtelen.
#7 v-ir-a 2011. 10. 11. kedd 21:26
van úgy, hogy nem mindig működik két ember közt a kapcsolat, ahogy egyik vagy másik szeretné...ha ez a történet igaz, és együtt maradtak volna, akkor pár év múlva következik be a szakítás...talán az élet rendezte azt, hogy így legyen vége
#6 Instant Karma 2002. 12. 17. kedd 10:32
Nem szedett tablettát...
Ekkor tudtam meg én is.
Sajnos nem fantasy.

Most lenne kb. hét éves.

Csá
#5 nagydee 2002. 11. 25. hétfő 20:44
ja 1 pötty, mert nincs kisebb
#4 nagydee 2002. 11. 25. hétfő 20:44

Tényleg aranyos volt, de csak kb. 1 másodpercig, utána belegondoltam...
mert mi van ha...

...nem vetél el?

akkor születik egy gyerek. eddig oké, de mi lesz utána? apasági per, vagy egy gyerek, aki apa nélkül nő fel?
És mivégre a gyerek (mondjuk, hogy szánékos a lány részéről: "Élvezz belém, kérlek... "), miért csinálta, zsarolni akart, vagy "emléknek" szánta? mindkettő pici beteges...
Lehet mondani, hogy a pasi is vigyázhatott volna, de lehet, hogy úgy tudta a lány tablettát szed, és mivel eltart egy darabig, amíg a szer kiürül a lány testéből, ez a valószínű, hacsak nem feltételezzük, hogy komplett idióta a pasi. Szóval előre megfontolt szándékkal, (esetleg) nyereségvágyból elkövetett teherbe esés tipikus esete.

amúgy tetszik, csak...

a hátamon is feláll a szőr

nagydee

u.i. tudom a tabletta sem 100%, de akkor már kicsit túl sok a véletlenből, persze lehet fantasy is és akkor oké...
#3 LinkViki 2002. 11. 24. vasárnap 18:57
ez nagyon ari kis történet volt!:))
#2 Gab 2002. 11. 23. szombat 16:31
Picit szomorú, de van mondandója a történetnek. Szépen megírt, elismerésem.
#1 Törté-Net 2002. 11. 23. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?