A+ A-

Bekötött szemmel

Külföldi nyaraláson voltunk a feleségemmel. A szállodában hirdettek egy esti játékos szórakoztató programot, de csak a neve volt kiírva. A recepción érdeklődésünkre a hölgy huncut mosollyal ajánlotta, de ő sem árult el róla semmit, az időpontját és a helyét kivéve. Mivel nem volt különösebb dolgunk, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk. A recepciónál lehetett befizetni, elég húzós ára volt, de a recepciós hölgy azt mondta, hogy nem fogjuk megbánni. A program egy nagy kastélyszerű épületben volt a közelben. Volt egy nagy bálterem, és több kisebb kamaraszínpad jellegű helyiség is. A nagyteremben svédasztalnál lehetett étkezni, és italokat fogyasztani. A világítás elég gyér volt, inkább hangulatvilágításnak lehetett nevezni. A lámpák rejtett zugokban voltak elhelyezve úgy, hogy csak a visszavert fény világított. Színei változóak voltak, vörös és zöld váltakozó keverékei. Nem öltöztünk fel nagyon, de mégis melegünk volt. Valami kellemes illat lebegett a levegőben. Nagyon izgató volt a környezet.
Voltak különböző játéktermek is. Lehetett biliárdozni, darstozni, kártyajátékokban résztvenni. Voltak szellemi vetélkedők és szerepjátékok is. A vendégek bármelyikre jelentkezhettek, bármelyikben résztvehettek. A játékokban való részvételért nem kellett fizetni, hanem a siker függvényében pontokat lehetett szerezni, illetve zálogot kellett adni. A zálogtárgyakat le kellett adni, ezeknek pontértékük volt. Az este vége felé már láttunk is olyan embereket, akik öltözéke igencsak hiányos volt. A jó pontok, illetve a zálogértékek a szereplővel vándoroltak a helyszínekkel együtt. Mint ott megtudtuk, ebből a játékbarlangból csak tisztán volt érdemes távozni, mert a zálogtárgyak (illetve pontok) megváltása pénzben nagyon drága volt. A játékokban persze nem volt kötelező részt venni. Lehetett valaki csak néző is. Mi is először csak nézők voltunk. Nézelődésünk közben eljutottunk egy olyan helyre, ahol a zálogokat lehetet megváltani. Először nem tudtuk, hogy mi ez. Egy nagyobb szobában voltunk, melynek egy jó nagy bejárata volt, ajtó nélkül. Tulajdonképpen véletlenül tévedtünk oda. A folyosóról benézve láttuk, hogy aránylag sok ember van bent. A szoba közepén egy kis színpadszerű képződmény volt kivilágítva. Körülötte kis asztalok, székekkel, bárszerű kiszolgálással. Az asztalok sötétben voltak. Feleségemmel leültünk egy ilyen asztalhoz.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.56 pont (82 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 A57L 2013. 10. 6. vasárnap 03:31
Nagyon jó.
#4 Xcal 2003. 04. 7. hétfő 18:29
Azért egy verzió elég lett volna bőven.
#3 Su 2003. 04. 6. vasárnap 17:19
Gratu az írónak!
#2 Hola 2002. 05. 8. szerda 15:28
fasza
#1 Törté-Net 2002. 01. 17. csütörtök 18:00
Mi a véleményed a történetről?