Álom 6/1. rész

Az üdülőbe egymás után érkeztek a beutaltak. A cég különböző városokban működő telephelyeiről folyamatosan, ki vonattal, ki busszal, néhányan kocsival jöttek. A személyzet a visszajárókat, ismertebbeket már a megszokott helyükre költöztette – irányította, a maradékot pedig nem és életkor szerint összeválogatták, szobákra beosztották. A fiú tétován ácsorgott, még sosem volt egyedül ilyen helyen. Véletlenül csöppent a beutaltak közé, eredetileg egy idősebb kollégája kérte a beutalót, de lebetegedett, így került a képbe mind a húsz évével.

Mire elfogyott a vendégsereg, egy szintén húsz egynéhány év körüli vörös hajú fiúval maradtak egy szobára. Mint kiderült ő a személyzet egyik fiatal hölgytagjának csapta a szelet hosszabb idő óta, a két hét alatt tíz percet sem töltött a szobájukban. Az első este, a klasszikus hagyományoknak megfelelően, ismerkedési est – bál zajlott, ahol a fiú erősen árvának érezte magát. A társaság főként házaspárokból, és egyéb kialakult párokból állt, nem tudott mit kezdeni magával. Vacsora után szép csendben, hogy ne keltsen feltűnést, visszabotorkált a szobájukba. A folyosón feltűnt, hogy egy – egy szobából beszélgetés, esetleg zene szűrődik ki, amiből azt a következtetést vonta le, hogy nem mindenki vett részt az esten. Két ajtóval odébb, elvigyorodott. Bentről fiatal női hangok hallatszottak. Talán mégsem lesz halál unalom ez a két hét, gondolta némiképp megnyugodva.

Másnap reggel, korán kelő lévén már a reggeli előtt futott keveset az üdülő körüli parkban. Lihegve, izzadtan készült tusolni, és hogy ne legyen feltűnő a lányok szobája előtti hallgatózás, néhány levezető mozdulattal próbálta álcázni magát, az egyébként üres folyosón. Nem vette észre a csendben nyíló ajtót, és a rajta háttal kibúvó leányt. Amikor az megfordult a lihegésre, a teljes lendülettel hadonászó fiú, tenyérrel orrba vágta. Az nem számítva az inzultusra, teljes hosszában, elkerekedett szemmel visszazuhant az ajtónyílásba. Szinte azonnal előlépett a szobatársa, hálóingben, döbbenten. Ám a srác falfehér arcát, izzadt pólóját, mozdulatban megmerevedett testét látva, ráérzett a történtekre. Oldandó a feszültséget, viccelve ütötte el a dolog élét.
– Látom megismerkedtél az egyik üdülőtársunkkal. – Mondta vigyorogva, barátnőjére nézve.
– Ha! Ha! – Szólt a fekvő kényszeredett mosollyal. – Ha, magadhoz tértél, segítesz feltápászkodni, vagy hagyod, hogy itt el? – Nézett a még mindig rémülten ácsorgó fiúra.