A+ A-

Félrelépés

Fordítás
Eredeti történet
Ismét ott ült a sötétben. Szeretett sötétben lenni. A legtöbb egyedülálló nő jobban szeret világosban lenni, a rádió vagy TV hangjával körülvéve magát. Legalább tűnjön úgy, mintha egy normális család lakna ott. De ő szerette a sötétet, a csöndet. Hangtalan árnyék a város közepén. Hátradőlt a bőrfotelben és - élvezve meztelen bőrének érintkezését a hűvos, síma állatbőrrel - kicsit szétnyitotta a lábait. Aztán tárcsázott. Azt a számot tárcsázta. Pedig megfogadta, hogy azt a számot soha többet nem fogja tárcsázni.
"Halló?"
"Én vagyok."
"Ööö... milyen számott hívott?"
"Nem vagy egyedül?"
"Nem. Ne haragudjon, nem értem tisztán amit mond. Kicsit hangosabban legyen szíves."
"Nem érdekes. Csak annyit akartam mondani, hogy meztelen vagyok. A vállammal tartom a kagylót, és a combomat símogatom mindkét kezemmel."
"Itt nem lakik senki ilyesmi. Biztos, hogy jó számot hívott?"
"Mondtam már, hogy leborotváltam a puncimat? Teljesen csupasz. A bal kezemmel éppen végigsimítom a kisajkaimat. Nagyon síkosak. Lenyaljam az ujjamat?"
"Igen, igen. Ez az a szám. Lehet, hogy a nevet adták meg rosszul?"
"Ohhhh. Ezt a nedvességet most szétkenem a csiklómon. Egészen lassan. Körbe - körbe - körbe. De ettől remegni kezd a térdem. "
"Nézze, nem tudok most több időt arra szánni, hogy önnek segítsek. A feleségem sürgős hívást vár. Valószínüleg el kell azonnal indulnia, az édesanyja rosszul van."
"Később majd hívlak."
A telefon a helyére kattant.
"Tévedés."
"Ühüm. Add ide a telefont."
A felesége tárcsázó ujjait nézi, de más ujjakat, selymes bőrön sötétben táncoló ujjakat lát maga előtt.
"Tényleg? Persze, már indulok is." Nézi, amint az asszony gyorsan rápillant, majd felkapja a kabátját és a sporttáskát. "Majd jövök" - hallja, amint az ajtó becsukódik mögötte.
A férfi a telefonra mered. Azt mondta, később majd hív. Azt mondta, hogy meztelen. Kellemes emlékek bújnak elő a sötétből. Szinte érzi az illatát, ahogy ott ül a pamlagon. A múltkor meg azt mondta, hogy szoknya van rajta, de bugyi nincs. Meg azt is, hogy leborotválta ott alul, és hogy állandóan érzi, amint a titkait a szél cirógatja. Most ott ül, alig mer levegőt venni, annyira várja, hogy a telefon újra megcsendüljön. Nem is érdekes, hogy mit akar ez a nő. Hogy ki is ő egyáltalán. Csak már hallaná a hangját a telefonban.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.85 pont (48 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 vakon53 2016. 05. 24. kedd 14:45
Ellehetettolvasni.
#9 Ulysses 2015. 03. 10. kedd 19:56
Jól megszerkesztett sztori. Ügyes fordítás!
#8 zsuzsika 2015. 01. 22. csütörtök 17:13
Ez nagyon jó.A befejezés zseniális.
#7 v-ir-a 2013. 07. 1. hétfő 22:15
hm így is lehet járni kéremszépem smile
#6 papi 2013. 05. 14. kedd 05:23
Nem is tudom ....
#5 Kritikus 2002. 07. 3. szerda 08:49
Kitűnő egyperces, csattanós és szellemes.
#4 Jucus 2002. 07. 3. szerda 00:20
Egypercesnek jo.De semmi izgato,csak bla bla...
#3 Andrew 2002. 07. 2. kedd 06:41
Nagyon jó.
#2 P.howard 2002. 07. 2. kedd 01:09
Remek egyperces.Gratulalok
#1 Törté-Net 2002. 07. 1. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?