author04 hozzászólásai

Történetek: Barát és orvos 2013. 04. 11. csütörtök 23:52
Kedves Aelm!
Igen kellemes történet, ennek megfelelően magasra értékelem, ám mivel újabban egyes olvasótársaim különös hangsúlyt fektetnek a hitelességre, nem állhatom meg néhány kritikai megjegyzés nélkül, ami természetesen egyáltalán nem befolyásolja negatív irányban a pontjaimat: 1.)nyugtatóra legfeljebb alkoholmentest sör ad egy orvos (most nem dr. Mengeléről van szó!), mert bizony az is alkohol, és sajnos, kiszámíthatatlan a hatása (a "frei" sört viszont igya meg ő!). 2.)Az orvosok már elég régóta fonendoszkópot használnak (a sztetoszkóp az a mindkét végén tölcséres cső). 3.)Gyakorlatból tudom, hogy a fiúk a kórházi ágyon fekve kacsába pisilnek, nem ágytálba, hacsak a nővérek nem akarják megszívatni azzal, hogy telepisálják a lepedőjüket, egyszerűen az anatómiai felépítésünk miatt ez a praktikus. 4.) Biztos vagyok benne, hogy még életedben nem volt a testedben katéter, mert bár nekem egy leányom korú, igazán kedves és csinos nővérke vezette fel - az arcán bocsánatkérő mosollyal, és tényleg fájdalommentesen - a pokolba kívántam volna, ha akkor merevedésem támad, mert a kemény, kb. 5 mm vastag műanyag cső állandóan a hólyagomat izgatta, és ez megkímélt a pajzán gondolatoktól, amíg a farkamat az ujjai között tartotta. Ha esetleg utána lett volna erekcióm, sz már az S/M kategóriába tartozna, szóval Luciennek fene a gusztusát.
Bízom benne, hogy megjegyzéseimet nem okoskodásként (miért is akarnálak kioktatni?), vagy kötekedésként (miért is bántanálak?)fogadod, téged az átlagon magasan felül teljesítő szerzők közé sorollak, és bár az erőszakos jeleneteket tartalmazó történeteiddel nem tudok azonosulni - egyszerűen nem bírom végigolvasni - továbbra is szívesen fogadom a műveidet az általam kedvelt kategóriákban. Üdv és kösz!
Történetek: Nyári kaland 1-2. rész 2013. 04. 11. csütörtök 22:22
Kedves Aelm!
A végkifejlet elég komor, de hát ugyi, c'est la жизнь! mongya a művelt orosz, mer' ő qrva jól tud francijájul. Oszt azér a 10-ea csak kijár!
Kedves Aelm!
Ez a történet olyan rövid és gyors, mint a feszültségtől hirtelen megszabadító első menet, amelyik előkészíti a tökéletes gyönyört nyújtó, hosszú-hosszú második szeretkezést. Kár lenne, ha nem élnél a folytatás lehetőségével, mert ebben a témában még sok izgalom rejlik, szerintem nem egyedül várom az érzékeket felkorbácsoló folytatást! Kritika: nővér vagy hugi? (egyébként qrvára mindegy, de ugye a következetesség...) Szuper, gratula!
Történetek: Rövid nyaralás - Második nap 2013. 04. 11. csütörtök 00:36
Kedves Partysun! No comment, egy laza 10-es, oszt annyi!
Kedves genius33!
Látod, a pontszámok mégsem ezt igazolják, persze csak idő kérdése, hogy ez a történet is szépen visszacsússzon. A fene se igazodik ki a közönség ízlésén, egyben olvasva talán másképp hat az egész, de egy 28-30 oldalas novellát képtelenség egyben leközölni, pláne a képernyőn végigolvasni. Mivel a történeteimet csak a közölhetőség miatt voltam kénytelen szétdarabolni, az egyes részek nem alkotnak önálló egységet és így nyilván egyenetlen a színvonal és a megítélés is, ezért jómagam már nem igazán foglalkozom a pontokkal (ez természetesen nem vonatkozik az értelmes kommentekre, kritikai megjegyzésekre). Talán jobb is, ha a szerző szakít a mindenáron mindenkinek megfelelés, a minél magasabb tetszési index kivívásának kényszerével, mert akkor oda vész az alkotás szabadsága és öröme. Üdv.
Dehogynem horgásztál, hát nem leírtad, ahogy az a gyönyörű, tini halacska/inkább sellő!/ ráharapott a kukacodra?
Kedves Partysun!
Ne kapkodd el a folytatást a türelmetlenségünk miatt, szépen kidolgozott, kerek történetre számítok/unk, sok-sok izgi jelenettel!
Történetek: Rövid nyaralás - Első nap 2013. 04. 8. hétfő 08:44
Nagyon izgató, remek, kellemes történet a tőled megszokott színvonalon. Gratulálok és várom a folytatást!
Kedves gaborthefirst!
Köszönöm a biztatást, jól esett és erőt ad a további munkához. Javaslom, várd meg az 5. részt, sztem elég jó. Üdv
Kedves gaborthefirst!
Hát, ami azt illeti, alaposan zavarba hoztál a megjegyzéseddel, némi időre volt szükségem, hogy gondolataimat rendezve részletesen válaszoljak a felvetéseidre. Ami a dicséreteidet illeti: gyarló emberként nagyon jól estek elismerő szavaid, szerzőként pedig természetesen még a hiúságomat is alaposan legyezgeti a mondandód, ám – és ezt ne vedd álszerénységnek – erősen túlzónak érzem a megállapításaidat. Azért szerencsére vannak jó néhányan, mint például Remete, vadász47, XXIII. István – remélem a többi, általam egyébként tisztelt és szívesen olvasott kiváló szerzőtársam nem sértődik meg, hogy most nem említem a nevüket – akik elegáns, könnyed stílusukkal, szépen felépített, logikus vonalvezetésű történeteikkel, pergő, életszerű párbeszédeikkel, a nemi tevékenység ízléses és kulturált ábrázolásával toronymagasan kiemelkednek a mezőnyből, ugyan, hogy is mérhetném magam hozzájuk? Természetesen alábecsülni sem akarom képességeimet, mert jómagam is tisztában vagyok saját értékeimmel, egyszerűen csak tudom, hol a helyem. Ha még ráadásul egy-két olvasóm hozzád hasonlóan kellemes élményként éli meg írásaim böngészését, az számomra is öröm, mert a célom pontosan ez volt: mások szórakoztatása.
Ami a kritikákat illeti: az eddig megjelent és a további, közlésre szánt meleg történeteim 12-13 éve születtek, jelenleg futó írásom végére 2000. szeptember végén tettem ki az utolsó pontot. Akkor csak a saját szórakoztatásomra, poénból írtam, szerettem volna kipróbálni magam egy számomra is idegen, ismeretlen világban, aztán, amikor felfedeztem ezt a lapot, felülkerekedett bennem a hiúság, sajtó alá rendeztem és beküldtem a történeteimet. Lehet, hogy ezzel hibát követtem el, mert jogos kritikád alapján már látom, hogy mekkora felelősség a nyilvánosság előtt megnyilatkozni, főleg megalapozott ismeretek híján. Kétségtelen, az általad javasolt tapasztalatszerzés „szakmailag” bizonyára helyrebillentené a tévedéseimet – mentségemre szolgáljon, hogy nem akartam szándékosan megtéveszteni az olvasóimat – de túl radikális megoldásnak tartom, és az „Efeboszok” 5. részében a főhősöm szájába adtam a véleményemet a felnőtt férfiak közötti nemi kapcsolatról, ezért inkább vállalom továbbra is a tévedés kockázatát, talán csekély számú méltatómnak nem annyira feltűnőek a hibáim. Esetleg az a legokosabb, ha több ilyen jellegű történettel nem rukkolok elő, egyébként is tapasztalom a szerencsétlen témaválasztásom miatt a velem szemben megnyilvánuló ellenszenvet.
Ami a kommentjeim alapján történő megítélésemet illeti: nagyon szégyellném, ha tudálékos okostojásnak tűnnék, soha nem állt szándékomban sem csalhatatlannak látszani, sem kinyilatkoztatásokat tenni, sem szerzőtársaimat/olvasóimat tudatosan megbántani, hiszen éppen olyan hétköznapi ember vagyok, mint bárki más ezen az oldalon, se több, se kevesebb, talán esetleg az átlagnál fogékonyabb az érzelmekre. Ha üzeneteimből mégsem ez jött át, őszintén sajnálom és elnézést kérek mindenkitől.
Végezetül: ami a hedonizmusodat illeti, a jó öreg Arisztipposz nyugodjon békében, sem filozófiai tanításként, sem életvezetési elvként nem igazán tudok azonosulni felfogásával, én a józan mértékletesség híve vagyok, a perverzióról meg csak annyit, hogy valahol az is egyfajta perverzió, hogy az ember szextörténeteket irkál, oszt még azt közzé is teszi. Köszi és üdv!
Keress szorgalmasan, feltétlenül értesíts, ha rátalálsz. Nem szokásom mások írásait a magam műveként feltüntetni.
Kedves gaborthefirst!
Eddig még nem igazán éreztem szükségét, főképp nem a hiányát a fiúkkal folytatott nemi érintkezésnek, több évtizedes házassággal a hátam mögött valószínűleg ez az élmény már örökre kimarad az életemből. Azt ugyan azért nem állíthatom, hogy minden valós alap nélkül írtam homo történeteim anális nemi aktusra vonatkozó részeit, mert a jó néhány évvel ezelőtt átélt kolonoszkópiás (vastagbéltükrözés!) vizsgálatom emlékét felidézve a szonda hosszából levontam 140 cm-t, a vastagságát megszoroztam 3-mal és máris egy elég tisztességes hímvessző mozgott a testemben. A viccet félretéve: a párommal folytatott anális játékaink során azért volt alkalmam némi tapasztalatszerzésre, mert az alkalmazott szerelmi segédeszköz a gyönyörszerzés - pontosabban a gyönyörhöz jutás - egy új módjával ismertetett meg, még tökéletesebbé téve együttlétünket. Másutt már utaltam rá, hogy jó pár éve egy szigorúan hetero társaságban láttam életemben először meleg pornófilmet, fiatal, csinos, tizenéves fiúcskák szerelmi csatározásait mutatta be, méghozzá a társaság hölgytagjai szerint is ízlésesen és gyönyörűen. Nos, ezeket az élményeket összegereblyézve meg némi képzelőtehetséget és empátiát hozzátéve már egész jó történeteket lehet(ne)kerekíteni.
Már megbocsáss, de a fentieken túl azért rendelkezem annyi anatómiai ismerettel, és ismerem annyira saját testem reagálását a különböző ingerekre, hogy viszonylag hitelesen tudjam ábrázolni két fiú nemi érintkezését ilyen irányú személyes élmény nélkül is(lám, csak előjön a szerző szakmai hiúsága!). Vannak persze olyan témák, amelyek meghaladják a képességeimet, például, ha megfeszülnék, sem lennék képes összehozni egy tisztességes leszbi történetet, még ha a téma izgató is a számomra, egyszerűen képtelen lennék hitelesen ábrázolni két lány szerelmét.
Végül: eddigi írásaimban igyekeztem az érzelmeket is megszólaltatni, ilyen értelemben én nem ismerek hetero- vagy homoszexuális érzelmeket (félreértés ne essék: nem vágyakat, vagy irányultságot!), csak két embert összekapcsoló őszinte, tiszta érzést. Oszt annyi.
Ha van még türelmetek, várjátok meg az 5. részt.
Mindkettőtöknek őszinte köszönetem!
Történetek: Kis házi orgiaparty 2013. 04. 3. szerda 01:59
Kellemes, ízlésesen ábrázolt történet, és jóllehet az első két szavazódtól egy acélos 2-est kaptál, harmadikként igyekeztem feltornászni az átlagodat - mintegy a megelőlegezett bizalom jeleként - mert kulturált stílusod alapján a többre hivatott szerzők közé sorollak. És most a kritika. Hogy a végén kezdjem: kár, hogy nem folytattad az eseményeket a szobában, mert már csak a szereplők számából ítélve is jócskán van még lehetőség a közös szexélmények kiteljesítésére, és ebben a történetben sokkal több van. Ne vedd (szemérem)szőrszálhasogatásnak, de kissé motiválatlannak érzem, hogy meggyőződéses puncipártiságod ellenére magadba fogadod Pistit, bár az előzmények (a felláció és az azt követő csók), a meztelen testek kavalkádja, no meg némi alkohol végképp megszabadítja a gátlásoktól az embert, és hajlandó - már csak kiváncsacsiságból is - kipróbálni magát korábban elképzelhetetlennek tartott nemi szerepben, ez teljesen OK. Más kérdés, hogy a Pisti általad leírt behatolása nem igazán lehetett kellemes élmény, ezért gyorsan hozzáképzeltem egy jó adag síkosítót, így azért csak könnyebb, arról nem beszélve, hogy előtte nyilván egy alapos öblítést is végeztél, mert ez - akár hetero, akár homo anális érintkezésről van szó - jó érzésű ember számára elkerülhetetlen, ezt már egy néhány alkalommal kifejtettem. Persze, ha egy hirtelen feltörő vágy irányítja az eseményeket, a következményeket viselje a behatoló!
Mindezeket természetesen nem bántó szándékkal jegyeztem meg, és a szavazatom mértékét (10-es)egyáltalán nem befolyásolja a véleményem.
De a jó ég áldjon meg! Másszatok már végre ki abból a qrva kádból, oszt folytassátok a szobában azzal, akit éppen magatok mellett találtok,mert ezt így nem szabad befejezni!
Ehhez nincs mit hozzátenni, 10-es, mint az előzőek, oszt annyi!
Klassz!
Történetek: Szenvedély 2013. 03. 28. csütörtök 08:22
Kellemes, könnyed történet, látszik, hogy nem okoz nehézséget a kulturált fogalmazás. Két megjegyzésem van. A tartalomról szólván: egy misét - bocsánat, nős pap esetében istentiszteletet, esetleg szent liturgiát - megért volna, hogy nem csak utalásszerűen jelzed, hanem (akár egy fejezetet is rászánva!)részletesen leírod a három év előtti egymásra találásotokat, ami azt a bizonyos őrjítő szenvedélyt felgyújtotta benned, így olvasóként jobban átéreztem volna csillapíthatatlan vágyadat. Formai megjegyzésem: elfojtja és nem elfolytja, félrehúzta és nem félre húzta (nem térfélről van szó!), továbbá indokolatlannak érzem a mondatonkénti tagolást, ez csak akkor célszerű, ha minden mondatnak külön hangsúlya van. Ezek az apróságok természetesen nem befolyásolják a történeted értékét, így tovább!
Történetek: Összeköltözés 2013. 03. 28. csütörtök 07:22
Tartom magam a fogadalmamhoz. Inkább nem szavazok...
Köszönöm!
Történetek: Szaunában 2013. 03. 21. csütörtök 09:36
Ízlésesen megírt, jó történet. Gratulálok.
Történetek: A Hódítás 3. rész 2013. 03. 18. hétfő 12:54
Kedves Partysun!
Ha továbbra is tartod a színvonalat, nem én leszek az egyetlen, aki örömmel fogadja újabb történeteidet. Minden adottságod megvan, gördülékeny, jó stílusban írsz, választékosan fejezed ki magad, kerülöd - még a magasabb pontszámok reménye ellenére is - a fölösleges trágárságot. Utóbbi elég érzékenyen koppan nálam, néha kitűnő történeteket is undorodva olvasok az öncélúan alpári kifejezések miatt. Nyilván fiúk-férfiak párbeszédében néven nevezi az ember a nemi szerveket, vagy a nemi aktust, nő jelenlétében ez már visszatetsző. Én nem megbaszom a kedvesemet, hanem szeretkezem, egybeforrok, ágyba bújok stb. stb. vele, ő nem szopja a faszomat, hanem fuvolázik, ajkaival cirógatja a dákómat, cukimat, farkamat, hadd ne soroljam tovább, pontosan tudod, milyen stílusjegyekre utalok. Maradj ezen az úton és további sok sikert kívánok'
Köszönöm mindkettőtöknek. Ha valaki a nyilvánosság elé tárja a művét, kötelessége fokozott gonddal ügyelni óriási kincsünk, a gyönyörű anyanyelvünk védelmére.
Történetek: Veszprém 2013. 03. 17. vasárnap 12:46
Természetesen sikerült, minden OK! Ha megtisztelsz, szívesen fogadom a mondandódat az oz4@freemail.hu címen, bár a " régi és gusztustalan" jelződ nem sok jóval kecsegtet. Éppen ezért előre mondom, hogy - bár nyilván nem tudhatom, hogy mi a szándékod a történeted közlésével - nem tisztem bárki tetteit megítélni, mert mindennapjaimban igyekszem egy majd' kétezer éves elvet követni: "Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!"(János 8.7.)
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Történetek: Efeboszok a tóparton 5. rész 2013. 03. 14. csütörtök 22:18
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Történetek: Efeboszok a tóparton 3. rész 2013. 03. 14. csütörtök 22:18
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Történetek: Efeboszok a tóparton 2. rész 2013. 03. 14. csütörtök 22:17
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Történetek: Efeboszok a tóparton 1. rész 2013. 03. 14. csütörtök 22:17
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Történetek: Kukkoló csajok 2013. 03. 14. csütörtök 22:16
Tisztelt Szerkesztőség!
Számomra nagyon nehezen megemészthető vétséget követtem el, ezért is fordulok a nyilvánosság előtt Hozzátok, mert érzésem szerint az embernek emelt fővel kell vállalnia cselekedetei következményeit, még ha hibázott is. Arra kérlek Benneteket, hogy a közölt történeteimből töröljétek a saját szavazataimat, becstelenség volt a részemről, megérdemelném, hogy kizárjatok a további közlésből, de én szeretek tiszta lelkiismerettel élni és írni. Mentségemre szolgáljon - ha ez elfogadható magyarázat - hogy az első alkalommal csak a rendszer működését szerettem volna kipróbálni - más kérdés, hogy akkor miért nem más szerző művével tettem? - utána viszont a sértett hiúság és megbántottság (1-es, 2-es értékelés, holott tudom, hogy ennél sokkal többet ért!) vezetett a csalásra. Szégyellem magam, mert így saját elveimet tagadtam meg. Kérem, hogy töröljétek a saját szavazataimat, mert ha műveim színvonalával nem tudom kivívni olvasóim tetszését, akkor hiába szavazok akár 30 fiktív néven is, az csak önámítás. Más kérdés, hogy a nyilvánvalóan meglévő rosszindulatot (szisztematikus 1-es komment nélkül)nem tudom kezelni, de nem is akarom. Akinek tetszenek a történeteim, tiszta szívükből szavaznak. Még egyszer bocsánatot kérek, ettől kezdve csak a véleményükkel megtisztelő olvasóim megjegyzéseire válaszolok.
Ui.: Mivel nem emlékszem pontosan, hogy mikor szavaztam magamra, minden általam írt történethez hozzáillesztem ezt a közlést és elfogadom az olvasók megvető véleményét, még ha ezzel fel is kell vállalnom az esetleges további alacsonyabb tetszési mutatókat, mer'hát becsülete csak egy van az ember fiának, oszt' ha valaki egyszer elb@ssza a kalapácsnyelet, igen nehéz helyretenni a dolgokat.
Köszönöm a szavazatotokat, alakul ez!
Történetek: Veszprém 2013. 03. 14. csütörtök 11:00
Üzeneted hangvételéből úgy érzem, hogy akaratlanul megbántottalak, nagyon sajnálom, nem ez volt a célom. Ha úgy gondolod, inkább ne is tartsuk egymással a kapcsolatot, nem szokásom magamat másokra erőszakolni, csak jól esett egy értelmes emberrel megosztani gondolataimat. Bocsánatot kérek, hogy szándékodon kívül előfordultam az életedben.
Történetek: Veszprém 2013. 03. 14. csütörtök 04:41
Kedves XXIII.István!
Köszönöm az elismerésedet, a nyelvújítást Kazinczyék azért valamivel jobban csinálták, de egy kis nyelvi tréfát időnként megengedhet magának az ember, főleg értő társ előtt.
Jómagam mélységesen elítélek mindenfajta szélsőséges megnyilvánulást, demonstrációt és provokatív magatartást (azok a fránya idegen szavak!)természetesen mindkét (hetero-homo) részről. A homoszexuálisok iránti türelmem természetesen nem határtalan. Amikor kamasz fiamat az utcán leszólította és majdnem hazáig követte egy férfi, nálam is elszakadt a cérna és bár életemben nem ütöttem meg embert, ezúttal kivételt tettem volna, de mire leértem, eltűnt az a rohadék. Ezt leszámítva mind az irodalomban (Gide, Baldwin, Musil, Th.Mann) mind a filmművészetben (elég csak a közismerten homo P.Pasolini filmtrilőgiájára utalnom)csak ízlésesen ábrázolt homo kapcsolatokkal találkoztam. Ha Petronius "A nemes paripa", vagy Aelianus "A szerelmes delfin" című novellája itt jelenne meg (mekkora anakronizmus!) valószínűség szerint - minden ellenérzésed dacára - Te is 10-est adnál rájuk. (Nem kioktatásképpen mondom, de utóbbi szerzőt szélesebb körben is ismerhetik az "Androkles és az oroszlán" című elbeszéléséről, hiszen még rajzfilm is készült belőle, tudod, amikor a szökött rabszolga megszabadítja kínjaitól az oroszlánt, melynek tüske fúródott a talpába, aztán három évig az oroszlán barlangjában él és amikor újra fogságba esik és az amfiteátrumban oroszlán elé vetik, az oroszlán nem más, mint amelyet megmentett. Természetesen az oroszlán a lábához kuporodik, megmentve ezzel Androkles életét.) Életem első homo pornófilmjét már nagyon régen, egy szigorúan hetero társaságban láttam, két tizenéves fiúcska szeretkezését ábrázolta, és a társaság hölgytagjai - 6 lány és asszony, köztük a feleségem - gyönyörűnek és ízlésesnek találták. A film nekem is nagyon tetszett és ezt az érzést próbáltam visszaadni a saját homo novelláimban, az idegen eredetűeknél meg természetesen a forrásom érzéseit tolmácsolom, persze átfésülve. Nyilván, ha olyan "élmény" az első, amilyenről Te beszámoltál, én is másképp viszonyulok a dolgokhoz, talán azért is adtam az "Efeboszok 5. részében főhősöm szájába a felnőtt férfiak közötti kapcsolatról szóló véleményt, mert az ilyesmi bennem is viszolygást kelt.
Uram! Azt hiszem, a témát alaposan kiveséztük, minden más szó csak levegőmasszírozás lenne, hiszen többet tudnék írni, mást nem. Remélem, nem gondolod, hogy pálfordulásra akarlak késztetni a homo témákkal kapcsolatban, egyszerűen csak szerencsésebb körülmények között találkoztam ezzel a problémával és - a fiamat ért inzultust, meg a meleg felvonulásokat leszámítva - bennem nem alakult ki olyan éles ellenérzés a homo társadalommal szemben.
Utolsó:
1.)Nem válaszoltál a "honlap urai" kifejezést firtató kérdésemre.
2.)Azt azért ne várd, hogy térden állva könyörögjünk a folytatásért, mert vagy érez az ember belső késztetést az írásra, vagy nem. Oszt' annyi.
Történetek: Kukkoló csajok 2013. 03. 13. szerda 18:15
Köszönöm, megpróbáltam bebújni két kamasz csitri bőrébe és visszaadni, amit ez a látvány nyújthatott számikra. Talán sikerült.
Történetek: A Hódítás 3. rész 2013. 03. 13. szerda 18:12
Kedves Partysun!
Ne haragudj, hogy a megkérdezésed és beleegyezésed nélkül hivatkoztam Rád, illetve a részedre küldött üzenetemre XXIII.István "Veszprém" című novellájával kapcsolatban. Ha a szerzővel, vagy ottani megjegyzésemmel szemben bármilyen kifogásod van, ezennel megkövetlek és kérem a szerkesztőségtől a sor törlését. Kérlek, hogy megjegyzésedet ott tedd meg (XXIII.István Veszprém), és én a reagálásodnak megfelelően cselekszem.
Kedves Partysun!
Ne haragudj, hogy a megkérdezésed és beleegyezésed nélkül hivatkoztam Rád, illetve a részedre küldött üzenetemre XXIII.István "Veszprém" című novellájával kapcsolatban. Ha a szerzővel, vagy a megjegyzésemmel szemben bármilyen kifogásod van, ezennel megkövetlek és kérem a szerkesztőségtől a sor törlését. Kérlek, hogy megjegyzésedet ott tedd meg (XXIII.István Veszprém), és én a reagálásodnak megfelelően cselekszem.
Történetek: Veszprém 2013. 03. 13. szerda 17:53
Kedves XXIII.István!
Kötelességem volt válaszolni a műveddel kapcsolatban, hiszen megtisz-teltél a felkéréssel, hogy véleményezzem a "Veszprém"-et. Megmondom őszintén, rossz döntésed volt, nálam botcsináltabb (figyeled ezt a fokozást?) kritikust keresve sem találhattál volna, hiszen soha nem foglalkoztam irodalomelmélettel, dramaturgiával, irodalomtörténettel, de miután kitüntettél a bizalmaddal, ódzkodva bár, de eleget tettem a kérésednek és igyekeztem őszintén leírni mindazt, amit a novellád olvastán éreztem. Szerencsére könnyű helyzetben voltam, hiszen a befejezésen kívül más kifogásolnivalóm nem volt, bár a kérésed alapján feljogosítva éreztem magam keményebb véleményalkotásra is, mert hazudni nem szeretek, nem is igazán tudok. Mivel érzem saját korlátaimat, jómagam - egy-két igazán színvonalas alkotást leszámítva - általában nem fűzök megjegyzést a megjelent történetekhez, nem is szavazok, ám ha nagyon ritkán megteszem, azt mindig névvel vállalom. Emlékszel, már elmondtam a véleményemet a névtelen "szakértői" szavazással kapcsolatban, én emiatt inkább nem is voksolok, mert akkor kötelességemnek érezném a kritikát is, de mi a búbánatért bántsak valakit azért, mert csak annyira képes, amit már egy néhányszor kielemezgettünk? Ha valaki beküld egy történetet és a szerkesztőség rostáján nem akad fenn, akkor én bíráljam a saját ízlésem alapján azt, akit esetleg a jó szándék vezet, csak éppen nem tud írni? Inkább csak akkor nyilvánítok véleményt, ha igazi gyöngyszemet találok, sajnos, nem túl sok dolgom akad ilyen tekintetben.
Így inkább általánosságban fogalmaztam meg a nézeteimet. Az olvasókról és a szerzőkről alkotott véleményemmel (ld. "Efeboszok" fene tudja melyik rész)nyilván sikerült sokak tökére lépnem (de úgy teljes testsúllyal ám!) mert azóta a legelső - természetesen névtelen - szavazatom mindig 1-es. Ezt megint nem véleményezném, mert annál szerzőként sokkal büszkébb és igényesebb vagyok, hogy felvegyem a kesztyűt ilyen alakok ellen - más kérdés, hogy a névtelenség miatt nem is lenne kivel szemben - és én nyugodtan nézek a tükörbe mondjuk a most indult "Kamaszfiúk" sorozat után, mert tudom, hogy az én mércém szerint is jó. Sőt. (Nahát, ezek a szerzők!)
Más. Nem én vagyok az egyetlen, aki örülne, ha a történeted folytatása a fejedből lecsúszna az ujjaidba. Ami a "honlap urai" kifejezésed értelmét illeti, nem világos előttem, mentségemre szolgáljon, hogy tisztes életkorom ellenére igencsak kezdőnek számítok a lapon, ha egyértelműbben meghatároznád, tudnám, kikre gondolsz, bár a véleményem akkor sem változna és ezt megírtam Partysunnak is: ha tiszta a lelkiismereted az utolsó pont leírása után, megnyugodhatsz. Arra gondolj, hány olvasódnak szerzel örömöt a folytatással, a többi meg nagy ívben le van sz@rva. (Beh csufi voltam, fúj!)
Szerencsés helyzetben vagy, hogy történeted valós, megélt alapokon nyugszik, én a homo novelláimmal elég sokat kínlódtam, mert a nem "Idegen ötlet alapján" jelzésű történeteknél a hetero kapcsolataim érzelmeit és hevületét kellett átvinnem egy számomra is idegen - bár a Te felfogásodnál talán általam jobban tolerált - közegbe. Hogy ez mennyire sikerült, ezt csak egy azonos nemű párját féltőn szerető és becsülő ember tudja megítélni. Én nem ítélem el élből a homoszexu-alitást, hiszen ez nem olyan identitás és életforma, amit tudatosan választ magának az ember, és ha már balszerencséjére ilyenné formálta a Teremtő, akkor is joga van a mindent kiteljesítő szerelemre, még ha jelen társadalmunk ezt az alapvető jogát és igényét minden lehetséges eszközzel korlátozza és elítéli.
Ennyit szerettem volna hozzátenni az előző mondandómhoz, azzal a megjegyzéssel (ez talán erőt ad neked), hogy nézd már meg az olvasóid számát és nézd meg az átlagodat Azt a néhány gyökér szavazót leszámítva Te nyertél. Meg persze mi. Oszt' asse semmi!
Köszönöm, most már hárman.
Történetek: Veszprém 2013. 03. 13. szerda 05:46
Kedves XXIII.István!
Szokásom szerint nem olvastam el a bevezetést - nekem a szerző ne magyarázza el előre, hogy mit miért írt, és főleg ne, hogy azt hogyan értsem, mert az a műből vagy átjön, vagy nem. Éppen ezért meglepett egy ilyen témájú oldalon az egyébként igen hangulatos útikalauzod az első részben, világos, hogy ezer szállal kötődsz ehhez a gyönyörű városhoz, ahol én csak egy néhány órás kirándulást tettem egy csoporttal, a fő csapásirány a gyerekek miatt természetesen az állatkert volt, emiatt nyilván nem kelthetett bennem mélyebb érzelmeket a leírásod, bár arra tökéletesen alkalmas volt, hogy felkeltse a figyelmemet a történelmi városrészek iránt. Aztán amikor a történet végén elolvastam a bevezetődet, rögtön kiviláglott, hogy itt nyilván pályázatról volt szó egy megadott témában.
A műről:
Hálás témát választottál, ez az irodalomban és a filmvásznon is kedvelt alaphelyzet: idősebb férfi és az őt ifjúkori szerelmére emlékeztető lány, illetve idősebb nő és egykori szerelme fiának véletlenszerű találkozása, ez rendkívül alkalmas a lelki háttér boncolgatására és a gondolat- és érzelemgazdag ábrázolásra. Szépen kibontottad a történetet, jól illeszkedik a múlt és jelen kapcsolata, párbeszédeid hitelesek és gördülékenyek. Nem akarlak fényezni a stílusodat illetően, tisztán megmutatkozik a belső késztetésed az igényes, érzelemdús kifejezésmódra. Külön öröm a testiség finom, szélsőségektől mentes bemutatása (tudod, hogy ez a /hím/vesszőparipám). Szóval, úgy jó az egész, ahogy van. Egy kritikai megjegyzés: a befejezés sejthető volt, nem is ez a bajom. Úgy érzem, hogy "dobtad" a végét, lezártál egy történetet, ami így nincs lezárva. Lehet, hogy terjedelmi okokból - egy szuszra olvasni így is elég hosszú - nem folytattad, nem tudom, volt-e mód a a kiírás szerint történetek tagolására, de számomra ez így befejezetlen, emiatt a történet menetére csak 9-est adok. Érdemes lenne folytatni, még sok izgalmas lehetőség van ebben a háromszögben és minden adottságod megvan a színvonalas folytatáshoz. Mivel a fájdalmasan szép emlékek és a gyönyörű jelen a fő vezérmotívum, én éppen ezért kerülném az antik görög drámák - egyébként igen hatékony - megoldását és nem tragédiával oldanám fel a konfliktust.
Remélem, azt válaszolod, hogy éppen most végzed az utolsó simításokat a folytatáson.
Ui.: Szerencséd, hogy a miskolci szálat nem bontogattad jobban, mert lokálpatriótaként - bár már régen elszármaztam szülővárosomtól - ízekre szedtem volna a művedet.
Kösz, akkor már ketten vagyunk!
Nem leptél meg kisköcsög, már vártam az 1-est.
Történetek: A Hódítás 3. rész 2013. 03. 11. hétfő 19:40
Kedves Partysun!
Őszinte szívvel osztom az előttem megszólaló sztbali nézetét. Ha valóban ezek az első szárnypróbáit, akkor ebből még szédítő, száguldó, szabad szárnyalás is lehet(önkéntelenül jött az alliteráció), csak rajtad múlik. Ha kitetted az utolsó pontot és tiszta lelkiismerettel adod át közlésre, akkor jöhet a megnyugvás, hiszen alkottál valamit, ami embertársaid számára is fontos lehet. A mérce adott: önmagad. Ha őszinte, tiszta érzésű ember maradsz, nem lehet gond a folytatás.
Történetek: A Hódítás 3. rész 2013. 03. 11. hétfő 15:02
Kedves Partysun!
Szerencsére vagyunk néhányan, akik a történeteikkel valóban szórakoztatni akarnak. A szex igen érzékeny terület, avatatlan szerző számára kemény dió. A nemi együttlét mindenki számára intim téma, ízléses ábrázolása erőt próbáló feladat. Mint ahogy a filmes kategóriában, itt is különbséget tesz a szerző az erotikus, szex és pornó történet között, és ehhez igazítja ujjait a billentyűkön. Nevess ki, de 56 évesen leginkább a sokat sejtető erotikus történeteket kedvelem, számomra ez olyan, mint egy gyönyörű női test egy alig-alig fürdőruciban. Sok szerző elmegy a kemény pornó irányába, amit ugyan élből nem utasítanék el, de sajnos a kifejezésmódjuk annyira alpári, trágár és útszéli, ami számomra gyomorforgató. A szex nekem nem erről szól, ebben minden jó érzésű, párját (nemtől függetlenül) szerető és tisztelő ember egyetért velem. Az ilyen történeteket - bocsánat a többszörös képzavarért - az írásbeli önkielégítés kategóriájába sorolom. A tiedhez hasonló történetekre van szükség ahhoz, hogy talán meginduljon egy öntisztulási folyamat, és az a sok mocsok végre eltűnjön erről az oldalról.
No comment, 10-es oszt annyi.
Történetek: A Hódítás 3. rész 2013. 03. 11. hétfő 10:18
Gratulálok,igényesen megírt (ez a /hím/vesszőparipám), nagyon jó történet. Kiváló, akárcsak az előzmények. Te, Remete, XXIII.István és még - sajnos nagyon kevés! - néhány szerzőtárs azért ügyeltek a színvonalra is. Kösz.
Kedves macsek2!
Szerintem a kettő nem zárja ki egymást, mondjuk két orális aktus között egy kis ismeretterjesztés, két maszti között meg még egy, bár nyilván nem az volt a célom. Hősöm, aki alapvetően hetero beállítottságú, sikeres nőcsábász, számára is váratlan módon összegabalyodik három kamaszfiúcskával és ebben a részben erre próbál magyarázatot találni. Bár egyértelműen elutasítja a homoszexualitást, ezt ki is fejti a srácoknak, ugyanakkor a lelke mélyén csak csak mocorog valami - ezt hívja a szexuálpszichológia látens (lappangó, rejtett) homoszexualitásnak -, mert amikor kilesi a fiúk játékát, nem bír és nem is akar uralkodni az elfojtott, vagy talán nem is tudatosult érzésein. Viszont a kamaszokkal folytatott játékokat nem tartja homoszexuális megnyilvánulásnak, ezért próbálja olyan hosszasan mentegetni magát az általa annyira csodált antik görög korral, amikor magatartása teljesen normálisnak minősült volna. Ebbe a részbe - pont a lelki háttér boncolgatása miatt - dramaturgiailag nem igazán fért bele ennél több és részletesebben (vagy durvábban) ábrázolt) nemi aktus. Hogy emiatt unalmas? Ez van. Viszont gondolatokban és érzelmekben ez a rész a legárnyaltabb, oszt' asse semmi, bár arra nem igazán lehet kiverni.
Kedves Partysun!
köszönöm. Igyekszem olvasóimat megtisztelni azzal, hogy nem összecsapott, a nyelvhelyesség alapvető szabályait nélkülöző fércművekkel zsibbasztom őket. Hogy maga a történet mennyire találkozik az ízlésükkel, az már más káposzta.
Kedves Dobszi!
Igazad van, "Ez után pedig hirtelen azt látom, hogy a fotós farka Zoli szájában!". Ez a mondat kerülte el a figyelmemet, ez érthetővé teszi a folytatást.
Kedves Szerzőtársam!
Nyilván a fantáziád vezette az ujjaidat a billentyűkön, mert ez meglehetősen életszerűtlen történet, nem igazán logikus a felépítése sem (például Dani szerepe eléggé homályos a történetben, ám legyen, ő volt a fotós. De ha így van, már bocsánat, Téged idézlek: "Aztán egyszer csak a következő képen a fotós farka Andi szájában, közben Zoli még mindig benne!" De könyörgöm, akkor ki a fene csinálta a képet?). Történetesen nekem is van egy nálam négy évvel idősebb bátyám, de amennyire visszaemlékszem, ha kamasz fiú koromban rám nyitott, amikor magammal foglalkoztam - isten bizony, jó néhányszor előfordult! - akkor engem ezért nem buzizott le üvöltve, sőt! Lévén nagy nőpárti - csak három házasságon van túl - az viszont eszébe sem jutott volna, hogy rácuppanjon a makkomra! (Az viszont igaz, hogy ő mondta el nekem, hogy masztizás közben hogyan tudom késleltetni a magömlésemet, aminek igen nagy hasznát vettem a későbbi párkapcsolataimban!) Ennek megfelelően nekem sem fordult meg a fejemben, hogy a kezembe, és főleg a számba! vegyem a farkát, persze, azért megfelelően irigy voltam, mert az övé már sokkal nagyobb és férfiasabb volt az enyémnél.
Bocsáss meg, hogy őszinte szavaimmal esetleg megsértettem írói hiúságodat, soha, senkit nem áll szándékomban tudatosan megbántani, ezért inkább nem is szavazok. De ha a folytatás is ilyen, akkor inkább rá sem nyitok. Azért ne add fel, de nem ártana érlelgetni. Üdv.
Történetek: Efeboszok a tóparton 4. rész 2013. 02. 28. csütörtök 08:47
Hát ez van tisztelt szerzőtársam. És (bár így nem kezdünk egy mondatot)természetesen az ilyenek merészelik pontozni a Te műveidet.