DEC.
4.
2015
Folyamatosan új és újabb hibák kijavítása után nem maradt más választási lehetőség. A protokoll szerint megkezdte az életre keltést. A megadott sorrend szerint először az idősebb vezető egyedek keltésével kezdett. A folyamat hibátlanul lefutott. Várta az újabb utasításokat, az automatikus vezérlést várakozó állapotba helyezte.
Karl félig már öntudatlanállapotban kezdte összerakni a fejében hol is van. Az arcába villanó fények és a vérében áramló Zoecium a fejében egyre gyorsabb gondolatáramlást hozott létre.
- Szomjas vagyok – mondta halkan. Az előtte lévő áttetsző üvegbúra hangtalanul felnyílt. A szinte ösztönös szintre fejlesztett eljárási rend alapján elsőként a kijelzőn futatta végig a szemét.
- Több egységben is vészleállás van. – állapította meg magában. Szerencsére főbb egységet nem érint.
1. rész
A bárpultra könyököltem és elmélyülten iszogattam a kólámat. Sosem vetettem meg a sört és az alkohol sok más formáját sem, de ha az ember elég rendszeresen jár egy bárba, és mindig legurít legalább egy pohár sört, még a végén kikiáltják alkoholistának. Én pedig az elmúlt néhány hétben egyre sűrűbben jártam a Búfelejtőbe. Nem is tudom, mi vonzott ide már majd minden nap. Talán Pultoska, a társasága, ami mégiscsak valami változatosságot jelentett az otthoni légkörhöz képest addig is, amíg a barátaim nem végeztek a vizsgáikkal, a hely hangulata, vagy csak egyszerűen az, hogy kimozduljak otthonról.
Ez a bár pedig minden igényt kielégített. Legalábbis azokat, amik bennem felmerültek. Pultoska jófej volt. Kellemeseket beszélgettünk, de hagyott csak csendben iszogatni is, amikor látta, erre van szükségem.
Kedves Látogatóink!
A múlt héten elért 8000 történet után ismét szép számot ünnepelhetünk, most a képregények száma érte el a 900-at! :)
További jó írást, szórakozást kíván hozzájuk a Törté-Net Szerkesztősége!
Mikor felébredtem már erősen tűzött a nap. A redőnyöket lehúzták, de nap fényének sugara így is áthatolt a réseken. Az ágy melletti órára pillantottam, 11 körül járt. Egyik fiú sem volt mellettem, egyedül feküdtem az ágyban. És persze a sötétség jótékony védelmének eltűntével a kétségek is feltörtek bennem. "Úristen, mit csináltam…" - gondoltam.
A tegnapi éjszaka nyomait eltüntették. A ruháim szép rendben az ágy melletti fotelen feküdtek. Figyelmes kezek az ágy mellé tettek egy törülközőt, egy nagy bolyhos köpenyt is és egy papucsot is. A spermafoltos ágynemű is eltűnt, csak egy tiszta takaró volt rajtam. Mindössze saját meztelenségem emlékeztetett a tegnapi történtekre. És persze a fiúk párnából áradó illata. Hol lehetnek? Mikor keltek fel? És hogy fogok a szemükbe nézni?
- Ahh azaz! - hangzottak Edina mély sóhajai a fejemben, miután kiléptem a házának kapuján, és a megálló felé haladtam. Ahogy a hangszálai megremegtek az orgazmusa előszobájában, amikor beleszívtam a mellbimbójába, miközben fölé hajolva ujjaztam őt.
Ezen gondolataim közt elmerülve fordultam be a sarkon a megálló felé.
- Szia! - állított meg a lány bájos mosollyal az arcán - Van tüzed?
- Ilyen fiatalon cigizel?
Jó ha 14 - nek néztem.
- Na jó! Nem leszek álszent. - elmosolyodtam - Ennyi idősen én is bagóztam már néha.
- Köszi! Anyámtól csórtam, akitől jössz most éppen. Honnan ismeritek egymást?
Kissé zavart fejet vághattam, mivel váratlanul ért, hogy a lánya nem az iskolában van, ahogy Edina hitte. Annak fényében, hogy már tudtam ki ő, fel véltem fedezni rajta az anyja arcvonásait. Kis túlzással, egy az egyben az anyja volt csak fiatalabb, és mint később kiderült, pimaszabb kiadásban.
Egy fiatalember tért be a Pembroke Street sarkán álló bérház kapuján. Úgy tűnt, egyáltalán nem sietett, átsétált az előtéren, kicsit várakozott, mintha azt kémlelné, jó helyen jár-e, végül elindult felfelé a lépcsőn. A második emeleti fordulónál újból megtorpant, felhúzta a kabátujját és megnézte az óráját. A fiú felsóhajtott, arca fintorba torzult. Még csak fél négy múlt pár perccel, korán érkezett. Utált várakozni, de mást nem tehetett, így elindult a folyosón, határozott léptekkel haladt, majd megtorpant a 11-es számú bérlakás ajtaja előtt. Gondolt rá, hogy esetleg bekopog, de aztán mégsem tette, elvégre nem véletlenül kapott időpontot.
A fiú nekidőlt a szemközti falnak és így várakozott. A kalapját levette, a kabátját azonban magán tartotta.
Mondta, míg a seggemet mosta, addig igazi büdös buzis kurva nem lehetek, míg a seggemlyuka szűz, mondtam neki, hogy szeretném kipróbálni milyen egy faszba beleülni, erre ő lenyomott terpeszbe és a faszát a számba adta és én szopni kezdtem:
-Majd megmutatom én neked, hogy milyen egy igazi faszba ülni, de ez nem ma lesz...
E este után 1 hétig nem beszéltünk. Már-már el is felejtettem, hogy mit ígért unokaöcsém. Egyik
este épp aludtam a laptopom előtt (, mivel az anyámék házába van egy szobám és ott szoktam
netezni napközben), mikor is a telom csörög, és felveszem Csabika az.
-Szia te buzi faszimádó kis köcsög kurvám! Holnap egész nap ráérsz?- kérdi tőlem.
-Szia édesem... Persze, naná!-mondtam neki.
-Az jó! Mert azt terveztem, hogy te és én meglátogatjuk Zoli urológus barátomat, aki felavatja a
Egy nagyon furcsa álomból ébredtem fel hirtelen. Anyám, aki mindig is szexuális ábrándjaim tárgya volt serdülő korom kezdete óta, akit képzeletben számtalanszor megdugtam már a maszturbálásaim során, egyik este valahogy másként viselkedhetett a korábban megszokottakhoz képest. Mikor levette magáról a köntösét és bebújt mellém a közös ágyunkba, - szinte mindig, meztelenül -, úgy éreztem máris megállíthatatlanul vibrálni kezd körülöttünk a levegő. Holott ezt korábban soha sem tapasztaltam még.
- "Hú, micsoda álom volt..." - tartott fogságban a jóleső bágyadtság olyannyira, hogy a szemeimet sem voltam hajlandó kinyitni. Talán azt reméltem elő- előtűnnek újra a határtalanul izgató, buja képek. Bár a látványt sehogyan sem sikerült visszaidéznem, az átélt, bizsergető érzések, a gyengéd érintéseinek zsigereimet bejáró impulzusai megint hatni kezdtek.
