Hírek

FEB.
8.
2016

Terhes lány

A kirándulást Japánba nagyon élveztem, mert minden gondot az Államokban hagyhattam. Az egyetlen probléma az volt, hogy kicsit hideg volt az idö, de egyébként jól éreztem magam. Éppen egy városnézö túráról indultam visszafelé a hotelembe, amikor egy fiatal nöt vettem észre az utcasarkon ácsorogni. Nem gondoltam volna semmi rosszra, ha nem csak egy szál kislányos iskolai egyenruha van rajta, miközben én majd megvesztem a hidegtöl.
Összeszedtem a bátorságomat (nagyon szégyenlös vagyok), odamentem hozzá és megkérdeztem:
- Elnézést, kisasszony. Elvihetem valahová?
Rámmosolygott (Istenem! Micsoda mosolya volt!) és bájos japán akcentussal válaszolt:
- Igen.
Hívtam egy taxit, kinyitottam neki az ajtót, aztán én is beszálltam. Mire becsuktam az ajtót, már el is indultunk. Hozzáfordultam:


FEB.
5.
2016

Függetlenség napja

Fordítás
Eeredeti író: kzthunder
Eredeti történet
Július 04-e volt egy nagyon meleg nap. Anya és én úgy döntöttünk, hogy az idén nem megyünk sehová ünnepelni hanem otthon maradunk és a házunk kertjében lévő medencében pihenünk, majd filmet nézünk. Tehát nincs munka, nincs tömeg és az ünnepi forgatagban nincsenek kötelezettségek, hanem ketten vagyunk itthon nyugalomban. Éppen a medencében a matracomon feküdtem és azon gondolkodtam, hogy minden tökéletes az az egy dolog kivételével, hogy inkább itthon lennék egy barátnőmmel mind, hogy az anyámmal. De jelenleg barátnő nélkül vagyok, így ez most nem jön össze.
Mivel a volt barátnőmmel Jillel már hat hónapja szakítottam így most nincsen senkim akivel egyet jót dughatnék. Hiába adtam fel társkeresőn hirdetést nem jött össze semmi.


Társasjátékozás után

Furcsa volt Zalánnal egy légtérben lenni egész este. Főleg úgy, hogy Márk ölében és szájában töltöttem azt, magamon érezve mégis acélos kék tekintetét. Most hideg kék volt. A gondolatát is utáltam annak, hogy Márk éjfél körül valószínűleg itt fog hagyni. Zsuzsit, a volt barátnőjét kísérte haza az utolsó vonattól. Nem féltékeny voltam, csak tudtam, mennyire hiányozni fog az illata, az érintése és úgy alapvetően a közelsége. Alig két hónapja voltunk együtt. Meg aztán a jelenléte egy láthatatlan erőtérként feszült köztem és Zalán között. Nem akartam, hogy megint hozzám szóljon, hogy megint kedves legyen velem és aztán újabb két évet szenvedjek miatta. Nem akartam újra ebbe a hibába esni.
Az ilyen társosozós bulik alkalmával, mint amilyen ez is volt, általában alkohol is folyt bőven. Gyakorlott ivó révén én csak szabadszájúbb lettem tőle, de volt akikre nem így hatott. Miután Márk lelépett Zsuzsiért, négyen maradtunk a házban.


FEB.
4.
2016

A vándor

1. rész
A fiú a postakocsijárattal érkezett, észak felől, SaintClaire irányából. Egyedül ő szállt le, még a kocsis sem sietett a segítségére, hiszen egyetlen csomaggal, egy kisebb bőrönddel utazott. Adam tétovázott, mielőtt a rövidke lépcsőről a földre ugrott volna. Egy fogadó udvarában állt, ez volt az utolsó állomáshely, innentől gyalogolnia kellett. Azt tervezte, hogy mihelyst megérkezik, azonnal útnak indul, ám a postakocsi túlontúl sokáig vesztegelt az előző városban, már késő délután felé járt az idő. Nem szívesen vágott volna neki az éjszakai erdőnek, és hideg is volt, az őszi szél a közeli fák ágai közt nyargalászott. Az a néhány elsárgult falevél, amely még az évszak vége felé is kitartott, most feladta a küzdelmet és az ég felé röppent. Adam arrébb sétált, hogy ne legyen útban, majd némán figyelte, ahogy a postakocsi kiszáguldott a fogadó udvarából.


Születésnapi öltánc

A bombaként robbanó hanglöket szinte orkánként csapott arcon, amikor beléptem az Inferno ajtaján. Azon sem csodálkoztam volna, ha azzal a lendülettel hátra is kényszerülök lépni egyet.
Hirtelen az a bizonyos végtermék is belém fagyott a meglepetéstől. De hát, elvégre, egyértelműen az is volt a cél. Nem is kellett hozzá más, csak egy parányi tervezés. Kiszámolni, mikor végzek minden dolgommal, addigra előkészíteni mindent, és mire betámolygok az ajtón a napi szórakozásadagomért, mindenkinek odacsoportosulni a pulthoz és egy megfelelő pillanatban elsütött hangorkánnal visszalökni az utcára... Na jó, az utolsó nyilván nem volt cél.
- Éljen az ünnepelt! - kiáltották többen is vidáman, a levegőbe emelve poharukat. Én meg hirtelen azt is elfelejtettem, lány vagyok-e vagy fiú, nem hogy azt, mit is ünneplünk tulajdonképpen.


FEB.
3.
2016

A keresztfiammal

Egy vidéken élő 38 éves 170cm magas 70 kg-os házi asszony vagyok. Van 2 gyerekem és egy pocsék házasságom. A házasságom elején nem voltam ilyen túl súlyos, de a szülések nem múltak el nyomtalanul. Ez sajnos kihatott az addig se túl aktív nemi életünkre a férjemmel. Az utóbbi időben már szinte alig szexeltünk. Most pedig havonta 1 alkalom, és azzal kell beérnem. A faluban élő hasonló korú nők többségének mindnek van szeretője, de sajnos a túlsúlyom ellehetetleníti az életem. Így nem maradt más nekem csak a vágyakozás, az aszály és várakozás arra a havonta egyszeri öntözésre. Ám egy nap megváltozott minden.
Nyár volt és a keresztfiam lejött hozzánk nyaralni 1 hónapra. Minden nyáron itt töltött egy kis időt, de ez a nyár más volt, mint a többi. Épp akkor fedeztem fel takarítás közben a fiam rejtett pornó készletét, magazinok dvd-k egész hada. Nem tudtam megállni, hogy bele ne nézzek valamelyikbe. Hiba volt.


Vizsga után 2. rész

– Gyere! – ziháltam, miközben elzártam a csapot. – Te is kapsz tőlem valamit.
Nem tiltakozott. Nem szólt semmit, csak engedte, hogy kézen fogjam, és kivezessem a zuhanyzóból. Úgy, ahogy voltunk, meztelenül és vizesen indultunk a lakás belseje felé. Sorra téptem fel az ajtókat, míg végül el nem értük széles ágyamat.
Gyorsan a hátára löktem őt, és még mielőtt bármit is tehetett volna, fölé magasodtam. Egyik kezemmel megtámaszkodtam válla mellett a lepedőn, másikat pedig hasára helyeztem, miközben ismét hevesen megcsókoltam.
Hasán nyugvó kezem viszont nem maradt sokáig egy helyben. Amint ajkaim az övéihez értek, elindult lefelé, és behatolt combjai közé, melyeket ő engedelmesen széttárt nekem.
Éreztem, hogy a hév, amivel csókol, gyengül, ezért felemeltem a fejem, és rá néztem. Figyeltem azt az angyali arcot, ahogy az élvezettől elnyílt szájjal, lehunyt szemekkel hever ott az ágyamon.