Hírek

JÚN.
1.
2016

Először

21 éves egyetemista lány vagyok, immár boldog párkapcsolatban. Olykor-olykor jó érzéssel tölt el visszaemlékezni a szeleburdi kamaszkoromra. Sok furcsa gondolatom volt, szinte minden nap az élet nagy dolgain filozofálgattam.
A történet, amit most leírok nektek, 16 éves koromban történt meg.
Akkoriban még semmit nem tudtam arról, hogy mi fán terem a szerelem. A szexről már azt hittem, hogy mindent tudok, de azt fel sem tudtam mérni, hogy miféle örömöket tud okozni. A fiúk sem annyira érdekeltek, egy srác volt, aki tetszett évekkel azelőtt, de kudarcot vallottam, és inkább elfelejtettem. Sokat adtam magamra, szép ruhákat húztam vékony, csinos alakomra, minden nap órákig bongyorítottam hosszú, szőkésbarna hajam, ezek mellett drága parfümök illatfelhőjét hívtam segítségül lényem szépségének, igényességének, ápoltságának megkoronázásához.


MÁJ.
31.
2016

Soha ne mondd hogy soha

Nagyon gyorsan és könnyedén elintézett egy nyugis és biztonságos helyet ahol nem ismernek minket és nem is zavar senki.
Amikor a szobába léptünk zavarba kellett volna lennem de nem így volt. Nem érdekelt semmi csak az hogy minél hamarabb érezzem Őt.Elkapott, magához megölelt megcsókolt és csókolózva baromi türelmetlenül vetkőztettük egymást.Rég nem voltak az erogén zónáim bekapcsolva így most a simogatásától és a forró szájától úgy éreztem elolvadok.A melleimről sokáig annyit észleltem hogy zavarnak a szabad kilátásba ha lefele nézek :) de az izmos mégis finom keze masszírozásától rádöbbentem hogy eddig elhanyagolt erogén zónáim vannak ott is.Ahogy a mellbimbóm harapdálta, nyalogatta édesen kínzó villámok cikáztak le az ölembe.Úgy gondoltam ideje az édes kínzást visszaadni.


Leszbikusként szép az élet

9 éves korom óta ismerem Klaudiát, és egészen 17 éves koromig csak barátként tekintettem rá, de amikor elkezdtem rendszeresen lányokra is maszturbálni, egyszer bevillant az ő arca is, és eljátszadozva a gondolattal, hogy milyen lenne vele, rájöttem, hogy mindenkinél jobban megdobogtatja a szívem. Pont azért, amiért azelőtt nem gondoltam így rá, mert ő a gyerekkori barátnőm, és senkivel sem lenne olyan bensőséges érzés, mint vele.
Aztán másnap már komolytalannak éreztem az egészet. Nem is értettem, hogy csinálhattam ilyet, hisz ugyanúgy csak baráti vonzalmat éreztem iránta, mikor újra együtt voltunk, mintha mi sem történt volna, és úgy éreztem még ha le is akarna feküdni velem, képtelen lennék rá akármilyen jó csaj is, mivel ezer éve a barátnőm, és ezért nagyon fura lenne, de aztán eljött az este, és megint mindenkinél jobban felizgatott, ha rá gondoltam.


MÁJ.
30.
2016

Zitakrónikák 8. rész - Bűntársakra lelve

Alig egy hónappal az első együttlét után úgy adódott, hogy nekem kellet elvinni anyut egy találkozóra. Nem volt nagy cucc, csak az egyetemi tanárok a nyári szünet közepén összejöttek egy kis kötetlen beszélgetésre a dékán házában, afféle kerti partira.
Mivel apám éppen dolgozott, Zitának pedig nem volt kedve a taxisofőrt játszani, én vittem el anyámat. Nem, mintha nekem több kedvem lett volna, de arra ritkán mondtam nemet, ha vezethettem apám túlméretezett terepjáróját. Hogy ezzel mit kompenzált, az szerintem örökre rejtély marad előttem. Nekem viszont jól esett egy ekkora batárt vezetni.
A dékán házának az utcája a város legeslegvégén volt. Olyannyira, hogy az utca baloldalán, ahová leparkoltam a kocsit több másik autó közé beékelve, ház egy darab nem állt, viszont egy kisebb, túlburjánzott rét után erdő húzódott.


A villanykörte

A következő pillanatban már azon dolgozik az agyam, hogyan lehetne ebből is - mint minden más vesztettnek tünő helyzetből - előnyt kovácsolni. Nem kell túlságosan megeröltetnem a szürkeállományomat, azonnal beugrik D. neve. Persze pontosan tudom, hogy ha áthívom, akkor ebből nem csak izzócsere lesz. Eddig egyetlen olyan találkozásunk sem volt, ami ne szexszel végződött volna. Ez lehetett akár többórás tartalmas szex, de volt olyan is, hogy éppen csak egy gyors kézimunkára ill. orális kényeztetésre volt időnk vagy alkalmunk. Hihetetlenül kívánjuk egymást. Nem tudunk gátat szabni a vágyainknak. Már próbáltuk. Többször is. Megbeszéltük, hogy csak éppen beugrunk valahova munka után egy kicsit beszélgetni. Ez rendre azzal végződött, hogy az autója hátsó ülésén landoltunk egy gyors szopás vagy kézimunka erejéig.


MÁJ.
27.
2016

Zoécium 2. rész

Miközben Marie folyamatosan apját kényeztette egyik kezével, a másikkal magának próbált örömöt szerezni. Apja egy pillanatra még megpróbált elhúzódni, de a vérében felhalmozódott Zoécium megakadályozta ebben. Kívánta a kielégülést, amit saját magának csak részben tudott megadni.
- Nem szabad kicsim. – próbált meg egy kis ellenállást mutatni.
- Muszáj apa, mert így nem leszünk képesek megoldani a feladatokat. Tudom, hogy ez anya dolga lenne, de ez most nem lehetséges. Nincs más itt aki segíteni tudna neked és meg kell mondjam, én sem vagyok éppen teljesen jól. Tenned kell valamit, mert teljesen megörülök. Ég mindenem és rettenetesen vágyom a kielégülésre. Kérlek, segíts nekem.
Karl megadta magát. A vegyszer, ami a testében keringett, teljesen elvette minden akaratát. Nézte az előtte fekvő gyönyörű fiatal testet, a vágytól elhomályosult tekintetet, a feszes bőrt, a fiatal telt melleket.


A gyönyör vad formája

Mint ahogy szokott lenni, jött a hétvége és én már nagyon vártam. Vártam, hogy bulizni menjek és kiszemeljem áldozatom, aki olyan dolgokat tesz a testemmel, mint még senki. Barátnőimmel szombat délelőtt megbeszéltük, hogy hány órakor, hol találkozunk, és vetjük bele magunkat az éjszakába. Persze ezt megelőzi az a fajta készülődés, amiért a férfiak nincsenek oda. Gondolkodtam, mit vegyek fel, hogy igazán csábító legyek és felhívjam magamra a figyelmet.
Ekkor eszembe jutott a tűzpiros, mély dekoltázsú szexi miniruhám, amit eddig nem mertem felvenni. Kicsit késésben voltam a készülődéssel, ezért így egyszerűbb választásnak is tűnt. Felvettem előbb a hozzá illő melltartómat, melytől kebleim még feszesebbek lettek, és a nyári melegségtől már amúgy is csillogtak a lemenő nap sugaraiban. Majd felkerült rám a tűzpiros tangám is, viszont már olyan vágyban égtem, hogy kezemmel végigsimítottam igazán kerek és feszes fenekemet.


MÁJ.
26.
2016

Kéretlen segítség 2. rész

Pánikszerűen ültem föl az ágyban. Ziháltam, fáztam és minden porcikámban a kétségbeesett menekülés lüktetett még percekig. Nem emlékeztem az álomra, amiből így ébredtem. Soha nem emlékeztem egyikre sem, amikből ennyire menekültem az ébrenlétbe. Ahogy körbenéztem a szobában, csak a megszokott dolgaimat láttam. A nadrágom a földön hevert, ott ahol az este ledobtam. A laptopom mellette, szintén a földön, egy halom összeirkált papír társaságában. Minden szürkén és már-már unalmasan megnyugtató módon őrizte a helyét körülöttem. A takarómmal az ölemben ülve, megsemmisülten bámultam ki az ablakon. Hosszú perceken át néztem, ahogy a hajnali derengés óvatosan kúszott az égre. Nem ez volt az első ilyen alkalom. Szinte már szokásommá vált, hogy amíg a testem lenyugodott, addig az eget figyeltem. A felhőket, ahogy sietősen úsztak, ha kergette őket a szél, vagy az utolsó csillagok alig-alig pislákoló fényét. Fáradtan hanyatt dobtam magam a párnámra.