Hírek

JÚL.
15.
2016

Szingli pörgés 5. rész

Lorena nagy örömmel írta meg a „Szex a kocsiban” című bejegyzését. Megkönnyebbüléssel töltötte el, hogy ezt a kalandot is kipipálhatta. Egy héttel később, mikor barátnőinek mesélte élményét, akkor azok teljesen meglepődtek, alig akarták elhinni, hogy Lorena még sosem csinálta autóban. Megrökönyödésük és hitetlenkedésük kissé bosszantotta, de ugyanakkor hajtotta is, hogy minél több új dolgot kipróbáljon.
A második romkertes buli nem sikerült olyan jól, mint az első. Telt ház volt és nem tetszett nekik a felhozatal, így a vadászat sem akart összejönni. Az estét követő másnap Vivi eldöntötte, hogy a legközelebbi helyszínük a Rio lesz. Járt már ott néhány alkalommal, és fejből tudta az eljövendő összes fontosabb esemény dátumát. Barátnői ritkán mertek vitába szállni vele, inkább hallgattak rá szinte mindenben.


JÚL.
14.
2016

A fekete zongora

Lassan tíz órát üt a teremben lévő hatalmas óra. Körülötte az emberek hamis mosollyal táncolnak.
-Késik...- gondoltam az asztalnál ülve, egy pohár bort szopogatva. - Nem jellemző rá.- Az idő egyre csak szaladt. A harmadik pohárkát szorongattam, mikor az óra éjfélt kiáltott. Valaki hirtelen ráfogott a vállamra:
- Bocsánat! Akadt egy kis elintézni valóm. - Mondta a szokásos mosolyával.
- Minden rendben? Jól vagy? Mi történt?
- Áh, csak a szokásos! Ne is törődj vele! - legyintett. Végülis igaza volt. Mi mást várjak attól, akinek jócskán köze van a maffiához. De a lényeg, hogy egyben itt van. Velem.
- Táncolunk? - kérdezett.
- Tudod, hogy nem szeretek, főleg közönség előtt...
- Helyes! - Azzal a lendülettel ráfogott a kezemre, és kivezetett a teremből. Nem értettem a szándékait, de valahogy tetszett amit csinál. Már pár perce sétáltunk az épületben, mikor egy ajtó előtt megálltunk.


A Havazás

Ádám vagyok egy teljesen átlagos életet élő 18. életévét betöltött meleg fiú. Még életemben nem voltam szerelmes senkibe.
Én egy önbizalomból abszolút alulteljesítő, önmagát nem szerető, visszahúzódó srác vagyok. A legjobb barátommal már 12 éve ismerjük egymást. Sokáig vele se voltam képes beszélni a homoszexualitásomról, mert féltem a reakciójától. De egyszer összeszedtem magam és elmondtam neki. Barátságunk ezután még erősebb lett, mint azelőtt volt. Sokkal mélyebb társalgásaink voltak, kikérte a véleményemet a testéről, ami mellesleg gyönyörű volt, de egyáltalán nem mozgatott meg. A tudatalattim valószínűleg tudta, hogy ő a legjobb barátom, ezért semmi esetre se izgulhatok fel rá egy kicsit sem. Miután megnyíltam neki egy megmagyarázhatatlan, de pokolian erős szál kötött össze bennünket. Amikor pontosan tudod, hogy fél perc múlva milyen témát hoz fel a másik, és ez fordítva is így van. Egyszerűen ismerjük egymás gondolatait.


JÚL.
13.
2016

Talán mentségünkre szolgál, hogy mi rákényszerültünk

Akkoriban nagyon messzi vidéken éltünk. Szívem szerint azt mondanám, kinn a halálfaszán. Még a legeldugottabb kis falun is túl. Idétlenkedvén szólva, de tényleg ahol még a kurta farkú malac se túr volt a mi parányinak is kevésnek mondható falunk, annak is a legszélén laktunk. Abban az időben az internet nyújtotta élvezetekről még csak álmodozhattunk.
Volt egy kis tv - nk, egy öreg rádiónk, meg egy szakadt zsiguli, de azon célnak tökéletesen megfelelt, hogy a szüleim minden nyáron reggelente elvigyék a termést a falu túlsó szélére a nagy kereszteződéshez, ahol naplementéig árulták a kánikulában. De a nővérem és én sem heverésztünk a szobában, mert mi meg egész nap a kertet és az állatokat gondoztuk.
Igaz, ami igaz, pihentünk is ugyancsak, de mindig rendben tartottunk mindent.


Szingli pörgés 4. rész

Mivel a lányok már kezdték unni azt a négy helyet ahova rendszeresen jártak, így tervbe vették, hogy egyéb diszkókat is kipróbálnak. Timi és Vivi ismertek több másfélét az egyetemisták által felkapottakon kívül, de az igazán durva klubokhoz még nekik sem volt szerencséjük. A nyári szórakozóhelyek csak egy hónappal később nyitották kapuikat, ezért nehezebben ment a választás. Hosszas ötletelések és netes böngészések után, végül Vivien javaslata bizonyult a legjobb megoldásnak: „Nézzük meg azt az új helyet, ami nemrég nyílt a Népligetnél!”
Lorenának akadt némi fenntartása az ottani bulikkal kapcsolatban, ugyanis túl népszerűvé vált a hely, Ő pedig nem vágyott se „heringpartira”, se kedves, illetve kevésbé kedves ismerősökkel való találkára. Rendszeresen feszült hangulattal készülődött, ha odamentek.


JÚL.
12.
2016

A fehérmájú

Történetem a húszas éveim elején játszódik, mikor érettségi és szakma megszerzése után valamiféle munka után kellett néznem. A falu ahol laktam és a környékbeli kisvárosok nem sok lehetőséggel kecsegtettek, ezért azzal kellett boldogulni, amit találtam. Legjobb lehetőségnek egy húsüzem ígérkezett, gondoltam majd alulról kezdek és szépen felküzdöm magam.
Elkezdtem a munkát, a gyár több részből állt, klíma, csomagoló, szeletelő, gyártósor szárazárúelőkészítés, én az utóbbi részlegben kaptam helyet. 3 műszakban dolgoztam, szinte semmire sem volt időm, így volt ez a csajozással is. Persze a gyárban nem dolgoztak jó nők, ha mégis, akkor azok az irodában, magasabb szinten, esélyem se volt mégcsak találkozni sem velük. Dugni akartam már egyet, a pornó és a recskázás már nagyon nem elégítette ki a vágyaimat.


Női érzékiség

A jóga klubban ismertem meg Nikit. Ő máshogy nézett rám, mint a többi nő.
Régóta a nők gondolata is felizgatott, viszont Nikivel volt először ilyen érzésem, mintha lenne köztünk valami. Magamban 20 - nak saccoltam, de 23 volt - egy évvel idősebb nálam - , a haja neki is szőke, egy árnyalattal sötétebb, és valamivel hullámosabb.
A szemrevaló alakja mellett, a helyes arca és a kellemes hangja vonzott benne annyira.
Ő minden este lejárt a klubba. Én csak miatta mentem, mert jobban bejött a másik típusú jóga, ahova azelőtt jártam, ráadásul az a klub közelebb is volt. Az első két nap sietett valahová, de látszott rajta, hogy őszintén szeretne meginni velem valamit, csak egyszerűen erre a harmadik alkalom után kerülhetett sor. Jót beszélgettünk a koktél mellett, látszott, hogy jó barátnők leszünk, és miután kiderült, hogy szeret kirándulni, elhívtam hozzánk szombat délelőttre túrázni egyet a közeli erdőben.


JÚL.
11.
2016

Hogyan telt a téli vakációm

„Hogyan telt a téli vakációm” körmöltem viseltes füzetembe a címet. Ha magyar tancinak nem fűlött a foga a tanításhoz, fogalmazást, iratot velünk. Most is, miután kényelmesen elhelyezkedett nyikorgó székén, elmerült a „Kiskegyed” magasröptű világába.
Idén alig esett hó – kezdtem – amit nagyon sajnálok, mert szerettek hógolyózni – folytattam, de itt aztán meg is állt a tudományom. Rágtam egy kicsit a golyóstollam tetejét, majd rátértem az ünnepekre: A téli vakációt azért is szerettem, mert akkor van a karácsony, amikor ajándékokat kapok és – Pityu meghúzta a hajamat mire én a vonalzómmal jól pofán vágtam – persze a szilveszter is, amikor együtt – mi francot is csinálunk együtt? - nézzük a tűzijátékot. Anyukám idén nem lehetett velünk, mert nővérként dolgozik egy nagy hamburgi korházban, és nem engedték haza. Így hát apuval töltöttük az ünnepeket, akit szintén nagyon szerettek, mert mindig nagyon kedves velem.


A férjfogás művészete 1. rész

- Hogy a csudába kerültem ide? - kérdeztem magamtól immáron sokadszor, amikor álmélkodva körülnéztem a hatalmas rózsadombi kúria gyertyafényben úszó tágas szalonjában. A barokk stílusú berendezés legalább annyira szokatlan volt, mint amennyire érdekes. Ezerszer láttam már ilyet múzeumokban, itt viszont emberek éltek. Emberek, akik a fényűzés minden lehetőségét kihasználva összekötötték a kellemeset a hasznossal. Már a kert is lenyűgözően, hangulatosan elrendezett díszcserjékkel és tujákkal fogadott, aztán az impozáns épület kápráztatott el a szépségével. Nem volt annyira lakájos, de élhető és kicsit misztikus, ahová az ember pihenni vágyik.
Szinte óvatosan lépkedtem a márványpadló cirkás lapjain a barátaimat követve. Sándorom, aki gyermekkori cimborám volt öltönyben kiöltözve, fekete lakkcipőben cipelte az oldalán Bernadettet. Azt a nőt, akit szinte még nem is ismertem, Mindössze párszor találkoztam csak vele.