Hírek

Jutalomjáték

Most már el merem hinni, hogy ezt a srácot megérdemlem. Illetve vele együtt azt a lehetõséget, hogy az elõzõ megalázó kapcsolatom után maximálisan megélhessem a nõiességemet. Úgy, mint még eddig soha életemben.
Nagyon idegesen készülõdtem a mai randinkra. Egyrészt mert otthon kissé puskaporos volt a hangulat, féltem, nehogy a férjem gyanút fogjon. Másrészt már tizedik hete, hogy a Kedvesemmel nem tudtunk talizni, hol õ nem ért rá, hol én nem. Harmadrészt meg azért mégiscsak tíz évvel fiatalabb nálam, hiába nyugtatgat, hogy fel sem tûnik, és tényleg, a szenvedély hevében mit sem számít, de akkor is...
Napok óta készülõdöm, igyekszem kipihent lenni, az elmúlt két hónap lakásfelújítási hercehurcáit és a férjem hisztijeit magam mögött hagyni, kialudni magam, napozni kicsit, stb, stb...tényleg jó formában akarok lenni.

Újragondolt házasság

Gábor és Évi, a harmincas éveik elején járó, gyermektelen házaspár. Gábor több vállalkozásával biztosította anyagi jólétüket, amíg Évi a háztartás vezetése mellett Gábor első vállalkozásainak egyikét, egy vendéglátóhelyet vezetett.
Egészen fiatalon gabalyodtak egymásba, és a kapcsolatuk egy kisebb döccenőt kivéve boldog volt.
A döccenő is inkább új lendületet és új irányt adott az akkor elszürkülődőben levő viszonyukhoz.
Az ominózus döccenő egy modell alkatú fiú volt Évi egy barátnőjének lánybúcsúztatóján. Akkoriban Gábor teljesen munkafüggővé vált, ritkább és igénytelenebbek lettek az együttlétek a hitvesi ágyban, és ennek következményeként - meg persze egy kis alkohol hatására - Évi mutatkozott a legbevállalósabbnak a bulin. Az idő előrehaladtával Éva ruházata egyre lezserebb és hiányosabb lett, tánca viszont egyre több erotikus elemet tartalmazott,

I knew you were trouble when you walked in

Átlagos vasárnap este, átlagos éjszaka, átlagos-utálatos hétfő reggel, tök átlagos nap. De már akkor is alig vártam, hogy elérkezzen a kedd délután! A kedd is átlagos volt, bár a fene tudja, alig-alig emlékszem mik történtek körülöttem, annyira rá voltam hangolódva a hazamenetelre és arra, hogy végre találkozhatok azokkal, akiket igazán, tiszta szívből a barátaimnak tartok. Egész délelőtt volt egy furcsa érzésem, hogy valami más lesz, mint eddig, de nem foglalkoztam vele, nem gondoltam, hogy nagy jelentőséget kellene tulajdonítanom egy megérzésnek. Hisz mi lehetne olyan eget rengetően más? Ugyan.
Szokás szerint az elsők között értem be Andival. Szokás szerint mi rendeztük be a termet és szokás szerint rengeteget vártunk, míg szép lassan beszállingóztak a többiek is. Szokás szerint a szokásos csapat állt össze és szokás szerint mindenki bele volt pistulva az okostelefonjába, míg vártuk, hogy elkezdődjön a gyűlés.

A szomszéd fiú 1. rész

Valóság:
Valakinek egyszer megígértem, hogy ha még egy történetet írok akkor azt publikálni fogom itt. Sajnos időközben elvesztettem a saját hibámból. Viszont nagyon szerette olvasni az általam írt történeteket melyben ketten voltunk a főszereplők. Nem sokáig tartott a kapcsolatunk de az a 3 hét maga volt a mennyország számomra. Egy chat oldalon ismerkedtünk meg. Ő egy kis perverz állat volt jómagam sokkal szerényebben közelítettem meg a dolgokat. Sokszor intettem türelemre és sokszor utasítottam el kéréseit. Ennek ellenére 3 hétig kitartott mellettem minden este. Tulajdonképp hazudtam neki magamról. Nincs mit szépíteni rajta. Mikor a lelkiismeretem megszólalt felfedtem mindent egy történetben. Sajnos ő a korkülönbségre hivatkozva megszakította velem a kapcsolatot. 7 év volt köztünk. Természetesen megértem az álláspontját. Viszont azért a csodás 3 hétért még írok neki egy kitalált történetet. Remélem magára ismer.

Kedves Látogatóink!

Újabb kerek számokhoz érkeztünk, mindjárt kettőhöz is! A mai napon a képregények elérték a bűvös 1000-es darabszámot, és ennek árnyékában a történetek száma is elérte a 8400-et!
Hogy ez mit is jelent? Több, mint 24 ezer oldalnyi képregényen, és körülbelül 30 ezer oldalnyi történeten kell annak keresztülveerekednie magát, aki az elmúlt több, mint 15 év termését az elejéről kezdené olvasni, és semmit nem akar kihagyni. De persze ez a növekedés nem áll meg. ;)
Köszönjük minden írónknak és fordítónknak ezt a szép számot, nélkületek nem sikerülhetett volna! :) És természetesen továbbra is szivesen látjuk a történeteiteket, képregényeiteket, legyen az akár saját, akár fordítás.

További jó írást, olvasást: A 15 éves Törté-Net Szerkesztősége :)

Rebecca

Több mint egy hét telt el, mire rávettem magam, hogy találkozzak Rebeccával, akit Anna CFNM buliján ismertem meg. A névjegykártyáját a pénztárcámban tartottam és egészen addig elő sem vettem. Meglepődtem. A kártyán ez állt: Rebecca McLeish, PhD, alatta az elérhetőségei.
A tény, hogy ő doktor érdekes újdonság volt számomra, de tovább erősítette az elhatározásomat, hogy menjek vissza hozzá.
Igazán izgalmas nőnek ismertem meg a bulin és nagyon jól kijöttünk egymással. Felhívtam.
- Nagyon örülök, hogy felhívtál végre! - mondta, miután rájött, hogy ki vagyok.
- Alig várom, hogy újra láthassalak, úgyhogy én is örülök, hogy elértelek. Nincs kedved összefutni valamikor? Kávézhatnánk, vagy valami.
- Én annak örülnék a legjobban, ha feljönnél. Benne vagy?

Svéd nyelvlecke

Megállt a taxi a ház előtt. Gyorsan még egy kicsit megigazítottam a sminkem és már indultam is, hogy találkozzam egy ismeretlen ismerőssel. Nem túl kihívó, inkább elegáns piros ruha volt rajtam, fekete lávakő nyakékkel, amely kiemelte az ajkaim vörös vonalát. Szeretem a kontrasztokat.
De kezdjük az elején. Egy hónappal ezelőtt egy üzenet érkezett egy ismeretlentől. Rövid volt és tartózkodó, azt írta, hogy Svédországból ismer, ahol 3 hónapot töltöttem tolmácsként, és nem akar zavarni, csak el szeretné mondani, hogy csodál és szerelmes belém. Emlékeztem rá, a cég egyik ügyfele volt, egy negyvenes éveiben járó, sportos és karakteres férfi, gyönyörű esőszínű szemekkel. Nem mindennap kapok ilyen üzenetet, meglepő, mivel meg sem fordult a fejemben, hogy pont ő észrevesz. Egyáltalán nem volt tolakodó és felkeltette az érdeklődésem.

Egy földre szállt angyal

30 fele járva, túl a harmadik komolyabb szakításomon, úgy döntöttem, kivételesen nem az italba menekülök, különben isten látja lelkem nem lenne, ami visszatartson, hogy ismét hetekig tartó alkoholfürdőt vegyek. Persze egy hétig kemény legény voltam, végül az alkohol győzött. Igaz, oka volt, hogy engedtem a kísértésnek.
Egy aprócska, ám annál nyomósabb oka: Timike.
Azon az éjjelen képtelen voltam elaludni. Mit is ér a sok gyúrás, a temérdek faszverés leszbi pornóra, a rengeteg hamburger és pizza, ha az ember minden sejtje piára szomjazik.
Nekem legalább is nagyjából annyit, mint tehénszarnak a lepkefing.
Főleg amikor mindenki más mulatozik. Péntek vagy szombat éjjel lehetett.
Talán csak egy kiadós szeretkezés hiányzott, de mivel nem volt senkim, maradt a vészmegoldás. Felültem jó öreg motoromra remélve, hogy néhányszáz kilométernyi óvatos száguldás után végre nyugovóra térhetek.

Szüzességem elvesztése életem szerelmével

Mikor meglátlak, karjaidba omlok. Szorosan ölellek, közben beszívom imádott illatod. Csak hosszan ölelsz, majd rám nézel, s egy lágy, érzéki csókot nyomsz ajkaimra.
- Alig vártam, hogy végre velem legyél..nagyon hiányoztál! - Majd megfogod a kezem, és elindulunk hazafelé a vonatállomásról.
Miközben sétálunk, többször is rám nézel. S mikor tekintetünk egymásba ütközik, nem bírod ki, hogy ne csókolj meg. Már a buszmegállóban vagyunk, ahol egy padra ülünk, és egymást ölelve várjuk türelmesen a buszt.
Felszállunk a buszra, majd beülünk a leghátsó előtti ülésekre. Senki sem zavar meg bennünket. Fél órán keresztül csókolhatlak csendben. Egy hónapja már, hogy utoljára láttalak. Égek a vágytól, hogy megérints. Hogy hosszasan rám koncentrálj. Már fél órája tüzesen csókolózunk, amikor megáll egy kis faluban a busz. Megérkeztünk.