Hírek

OKT.
26.
2016

Szingli pörgés 2. fejezet – Külföldi szeretők 3. rész

Október első péntekén, ismét az Up!-ot vették célba a lányok. A második ott töltött bulijuk egy fokkal jobban sikerült, de még így sem találták igazinak a hangulatot, és az odajáró pasikat, így végül úgy döntöttek, hogy egy kis időre pihentetik a helyet. Addig tökéletes lesz nekik a Mix is.
Lorena a keddi szabadnapját hivatalos ügyek intézésével töltötte Pesten. Egész délelőtt a városban járkált, mikor hazafele tartott, már délután három óra körül járt az idő. A buszon ülve többször a telefonjára pillantott. Remélte, minél hamarabb lakóhelye városközpontjába ér, mivel találkozót beszélt meg a volt osztálytársával, Sanyival, akivel már két hete rendszeresen levelezett.
Lorena fölpillantott mobilja kijelzőjéről, és összeakadt a tekintete egy nagyjából vele egyidős, fekete hajú, barna szemű sráccal, aki a busz közepén állva, a korlátnak dőlve támaszkodott.


OKT.
25.
2016

Kiránduláson

Sétáltunk, vidéken, ezúttal kutya nélkül.
Jó idõ volt, kellemes szellõ fújdogált, és ahogy elnézegettem párom szépen mozgó hátsófelét, hirtelen hancúrozni támadt kedvem.
A nadrágzsebébe akasztottam két ujjam, és visszahúztam magam felé.
Nevetett.
Szembefordult velem, és puszit nyomott a számra.
Azt hitte, csak bolondozok, már épp fordult volna vissza, hogy továbbinduljon, de én csak álltam, fogtam a kezét és néztem.
Próbáltam úgy nézni rá, hogy értse, mit szeretnék, de úgy voltam vele, hogy ha ez esetleg kevés, üsse kavics, egyik kezemet a farzsebébe dugtam és magamhoz húztam.
Egészen közel volt hozzám, a szája még mosolyra nyitva, lenézett rám.
-Na, Kicsi, mit csinálsz? - még közelebb hajoltam, a homlokunk összeért. Belemarkoltam a fenekébe, és halkan sóhajtottam egyet.


Az első alkalom

Másodikos gimnazista voltam, mikor Zsófi, a padtársam és jó barátnőm meghívott egy házibuliba. Mondta, kb. nyolcan vagy tízen leszünk, fiúk, lányok vegyesen. Eljött a szombat, szüleimnek azt mondtam, Zsófiékhoz megyek és ott is alszom. Ellenben a buli egy közeli nagyvárosban volt, vonattal mentünk. Mikor leszálltunk a vonatról, a pályaudvar előtt két srác várt, velünk egyidősek, az egyik Zsófi szerelme volt, Gábor, a másikat Ferinek hívták. Busszal mentünk tovább. Egy lakótelepi panel hatodik emeletén lakott Feri, oda mentünk. A szülők nem voltak otthon, elutaztak valahova. Csak Pisti volt a lakásban, Feri kisöccse, aki néhány évvel volt fiatalabb nála. Zsófi és a barátja folyton csókolóztak, mi a sráccal kínunkban iszogattunk. Végre csengettek, megjöttek a többiek! Három fiú érkezett, nálam két, három évvel lehettek idősebbek. Lány egy se! Sajnos lemondták a csajok, mondták az őket fogadó Ferinek.


OKT.
24.
2016

Fura egy család 1. rész

Ki kell beszélnem életem utolsó egy évét és úgy gondoltam a témája miatt csak itt tudom azt megtenni az anonimitás mögé bújva.
Juci vagyok, 51 éves nő, egy nagy francia cég gazdasági igazgatója. Szüleim gyors hirtelenséggel pár hónap eltéréssel 5 éve haltak meg. Van egy bátyám 52 éves aki 2 éve vesztette el hosszú kínlódások, külföldi kezelések után a feleségét rákban és egy 48 éves öcsém aki 30 éve a gimi befejezése után Amerikába ment azóta nem láttuk és évekig telefonon se beszélünk vele. Férjem egy éve szívinfarktusban az ügyvédi irodájában halt meg 50 évesen. Gimnáziumi szerelemből lett házasság melyben született két fiunk, kik most 28 és 26 évesen. Mindketten Ausztriában telepedtek le, ott házasodtak és a nagyobbiknak van már egy 6 hónapos kislánya, a kisebbiknek pedig útban van a fia.


Egy kellemes strandolás

- Hová pakoljunk? – kérdeztem Ákost, a pénztártól a strand területére besétálva.
- Nézd csak! – mutatott a hátul levő termál medence irányába. – Ott van árnyék nekem és napos rész neked. És arra nyugis, nincsenek sokan.
Arrafelé vettük az irányt, és a strand hátsó sarkában lepakoltuk a cuccunkat. Nyugodtnak csak kis szépséghibával volt az, mert egy család: apu, anyu és két örökmozgó 7-8 év körüli gyerek volt letáborozva nem messze tőlünk. Gyerekek csivitelésétől eltekintve viszont tényleg csendes kis zugot találtunk. Apuka az illőnél kicsit jobban megnézett, amiért az asszony szemrehányó pillantásaival bűnhődött szinte azonnal. Én kis mosollyal nyugtáztam magamban az elismerő pillantást. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy nem hibáztatom. 26 évesen, 8 évnyi versenytáncos múlttal nincs miért szégyenkeznem az alakom miatt. Az arcomat is többször illették a bájos babaarc jelzővel.


OKT.
21.
2016

A Bátyám csaja 3. rész - Kovász kerül a cipóba

Még azon az ominózus nyaralást követő nyáron megcsináltam a jogsit, és munkát kezdtem keresni külföldön. Találtam is egy frankó, jól fizető munkát Hollandiában. Egy Habovo Grup nevü cég lakóparkokat épített 2000 - 2500 euró nettó havi fizetésért. Beadtam az önéletrajzom és vártam a féjleményeket. Beadtam még máshova is a biztonság kedvéért, de nagyon szerettem volna, ha ez a holland munka jön össze. El kellett telnie egy kis időnek mire visszaigazolást kaptam bárhonnan is, de addig csak lézengtem, vártam és vártam na és persze sokat legyeskedtem tesómék körül. Egy meleg szombat délután áthívtak magukhoz grillezni. Persze mivel sok dolgom nem volt, mentem szíves örömest. Fogtam anyámék kocsiját, és Vikiék felé vettem az irányt. Imádtam azt az autót. BMW 330 D. Többet nem is kell nagyon mondanom róla, maximum annyit, hogy 3000 cm3, 245 LE, 520 Nm, magyarul egy guruló álom.


Szabadban szerelmeskedni

Mindig is imádtunk meztelenkedni - otthon is...
Végre tavasz van, süt a nap, minket is kicsalt a jóidõ. Van egy hely vidéken, ahová rendszeresen járunk nyáron szeretkezni. Felkerekedtünk hát, hogy újra hódoljunk egymásnak a szabadban...
Az egész út izgatott várakozással és a bányató partján eltöltött szép emlékek felidézésével telt... Mire odaértünk teljesen úrrá lett rajtunk az egymás utáni vágy. Nevetve csókolóztunk a kocsiban, majd kiszálltunk és kipakoltuk az összes holminkat a bányapartona A tó szokás szerint csendes, a környék kihalt volt...
Kiterítettük a gyékényeket, polifoam-okat, a puha takarókat és ruháinkat ledobálva nevetve öleltük egymást... Felállítottuk a szélfogó sátrat és kirakodtuk az enni-innivalókat....


OKT.
20.
2016

Az erdei ház

Viharos éjszaka volt. A generátor odakint köhögött, miközben az eső a tetőt verte. A benti egyetlen szobát néhány asztali lámpa és a kandalló fénye tette barátságossá. Az egyik falnál egy régi, hívogatóan melegnek tűnő ágy állt, puha vörös takaróval. A kunyhó másik fele kényelmes nappalinak volt kialakítva. Az új barátnőmmel, Kate - tel egy hosszú hétvégére jöttünk fel ide. Biztos voltam benne, hogy a séta az erdőben,a csendes elzártság, és egy - két üveg vörösbor az öreg ágy rázkódásához és nyikorgásához fog vezetni. Nem jártunk messzire a kunyhótól, amikor a vihar kitört, de a futás sem mentett meg attól minket, hogy bőrig ázzunk. Nevetve bezúdultunk az ajtón. Ahogy becsuktam az ajtót és Kate felé fordultam, az idő lelassult. Gyönyörű volt, ahogy tetőtől talpig átázva a hosszú haját csavarta. A nedves pólója a testére tapadt és halványan láttatni engedte a melleit.