ÁPR
27
2009

Szinház után... 2. rész - Reggel

 Nem aludtam jól. Kevés is volt, itt-ott fájdalmas is, rosszat is álmodtam, meg minden. Azt hiszem többet nem maradok az öcsinél, lehet hogy jobb lett volna az éjszakai vonat? Mindegy, majd túlélem valahogy. Bár,amíg itt vagyok addig ez még ugyanaz az alkalom. Felébresszem vagy csak figyeljem? Neki láthatóan jó éjszakája volt. A hátán fekszik, jobb karját nem látom, mert azon fekszem. Átölel vele, mint egész éjjel, szinte vigyázott rám, nehogy még valami bajom essen. Ami azt illeti csoda hogy még egyben vagyok. Életemben nem dugtak meg ennyire! A puncim megszokta, ott a férjem is rendesen teljesít, de a popsim, na az érzi a tegnapot. Mindig vágytam rá hogy kényeztessék egy kicsit, de a párom szerint az nem jó...

Az utolsó vendég 2. rész

A férfi egyre kevésbé tudott a jegyzetelésre koncentrálni. Ha tudta volna, hogy a gáznak ilyen hatása van, ő is a pizzériában maradt volna. Mindenesetre örült, hogy megy a felvétel. Az utóbbi percekben csak annyit írt le, hogy a nyilvános felhasználáshoz mindenképpen hígításra lesz szükség. Valamiféle parfümként kell majd adagolni, nehogy újabb orgiát indítson el. A hígítás pontos meghatározásához további kísérletekre lesz szükség. Később majd meg kell néznie a többi kamera felvételeit is, hogy több szögből elemezhesse ki a kísérletet. Az aranyos fekete hajú csajt is meg akarta nézni minden oldalról dugás közben. Még akár össze is vághat egy saját filmet az anyagból...
*  *  *
ÁPR
24
2009

És mostantól heti kétszeri képregény frissítés várható, köszönhetően a fordítóinknak, kik szó szerint elárasztottak minket képregényekkel. :)
Köszönet nekik és várjuk az új képregény- és történet-fordítókat/írókat is! :)

Nulla dies sine sex, avagy Aranyat ér egy jó anyós

Engem a gólya hozott, mint ahogy minden gyereket a falunkban. Már nem is voltam éppen kisiskolás, amikor egy kicsit megingatták bennem ezt a meggyőződést, de akkor sem tudtam elhinni a szüleimről, hogy ők is - hogy is mondjam csak – szoktak volna paráználkodni. Nem is szoktak. Én többször is hallgatóztam a hálószobájuk ajtaja előtt, de semmi gyanúsat nem hallottam. Nem is lettek testvéreim, a gólya a mi udvarunkba csak egyetlenegyszer szállt le. Kamaszkoromban, nem tagadom, irigyeltem azokat a fiúkat, akikért rajongtak a lányok, de a tükörbe nézve be kellett látnom, hogy én az én klepa füleimmel, pattanásos képemmel nem vagyok egy vonzó jelenség. Hát ha én nem kellek nekik, akkor ők sem kellenek nekem, s kvittek vagyunk...

Lovasszán

Lehunyt szemmel lépkedünk, csizmánk alatt ropog a frissen hullt hó, hajunkon megpihennek a hópelyhek. Kezemet fogod, ujjaink összefonódnak, nevetésünk visszhangzik a kihalt dombok között, ahogy újra és újra elbotlunk a sötétben botorkálva. A Hold mosolyogva néz le ránk, milliónyi csillag fénye tükröződik a porpuhaságú havon. Lépésről lépésre bukdácsolunk, végül nem bírom tovább és térdre roskadok, nevetésem messzire viszi a csendes éj. Mellém ereszkedsz, mosolyogva figyelsz, ahogy felpillantok én is, el-elcsukló hangon mondom: - Nem bírom tovább... nem hiszem el, hogy ez az egész nem valami fatális tévedés... valld be végre, hogy fogalmad sincs, hogy hol vagyunk... - nevetem ujjaid szorítva a puha kesztyűben...
*  *  *
Mostantól heti kétszeri képregény frissítés várható, köszönhetően a fordítóinknak, kik szó szerint elárasztottak minket képregényekkel. :)
Köszönet nekik és várjuk az új képregény- és történet-fordítókat/írókat is! :)
ÁPR
23
2009

Elisabeth 1. rész

A nyár korán beköszöntött, reggel kibújva ágyamból nem is nagyon bántam. Végre egy kellemes hétvége várt rám. Elhagyhatom egy pár napra ezt a koszos porfészket. A barátnőm Stella meghívásának kellet eleget tennem. Elutazik egy pár napra, és a csemetéire kellene vigyáznom, amíg visszatér. Lassan készülődtem, a szokásos problémákat legyőzve sikerült estére bepakolnom a bőröndömet. Ruháim készen álltak az útra. Mivel melegnek ígérkezett a hétvége, így kevés holmival kellet vacakolnom. A buszom csak este 9 kor indul a buszállomásról így még indulás előtt egyszer letussoltam és végignézve magamon a tükörbe elégedetten alapítottam meg, hogy 40 éves koromra nagyon is csinos vagyok...

Nagylány kaladjai 9. rész - Elfenekelve

Zita vezetett, Sanyit a munkahelyén vettük fel és hármasban indultunk a határ melletti kisvárosba ahol barátaimnak hagyatéki tárgyalásra kellett menniük. Megkértek, hogy tartsak velük, hátha szükség lesz gyors szakmai tanácsra: az örökség ami Sándorra jutott nem volt valami eget rengető vagyon, de kuszáltak voltak a rokoni viszonyok (nagybátyja második házassága, oldalágról már elhalt örökösnek a gyermekei,...). Amit tudtam az ügyről az alapján javasoltam, hogy engedje kivásárolni az örökrészét így lát valamennyi pénzt mert ellenkező esetben csak elhúzódó vitái lesznek a többiekkel a végén pedig csak aprópénzhez fog hozzájutni...
ÁPR
22
2009

Barbara és Sugar Baby Korzikán

Barbara és Viki kisgyerekkoruk óta ismerték egymást, és elválaszthatatlan jó barátnők voltak. A húsz év körüli Barbara telt alakú, asszonyos testű nő volt gyönyörű mellekkel, barátnője pedig 17 éves, alacsony, kislányos testű, de nemileg fölöttébb érett lány. Külseje és lányos arca miatt mindenki csak Sugar Babynek hívta. Egész évben sülve - főve együtt voltak, de a legjobban a nyarat szerették. A következőre még az eddigieknél is jobban készültek, mert amikor Barbara előző nyáron visszatért a nyaralásból, rögtön azt mondta barátnőjének: ide nekünk is el kell mennünk. Jómódú szüleivel két hétig egy korzikai nudista (vagy ahogy ott hívják, naturista) üdülőfaluban volt. A fehér faházakból álló falu mindennel fel volt szerelve...

Forró tavasz

A kora délutáni nap betűzött a félig leeresztett roló résein át, kirajzolva Gregory arcának finom csontjait, bronzos fényeket csillantva a fiú sűrű, sötét hajában. Szeme félig csukva volt, leeresztett pillái eltakarták fekete szemét, hosszú ujjai között elmélázva forgatta tollát, ahogy a tanár lassan, megfontoltan hömpölygő szavaira koncentrált. Mr. Moore Byronról és Shelley - ről mesélt, kalandos, botrányok sorát kavaró életük elemeit ecsetelte, de az esze egészen máshol járt. Szeme újra és újra a hátsó padban ülő fiúra tévedt, akarata ellenére vonzotta Gregory szépen metszett kamaszarca, szinte lányosan pirosló ajka, homlokba hulló, fényes, sötét fürtjei, nyúlánk, izmos teste...
*  *  *
ÁPR
21
2009

Erika a gruppen party-n

Hűvös volt az este, a hideg szél befujt a ruhám alá és kezdtem már nagyon fázni. Mérges voltam magamra, először is mert belementem ebbe a játékba, másodszor pedig mert nem öltöztem fel rendesebben. Megint a saját csapdámba estem, sexynek akartam látszani, viselkedni, mutatni magam és ehhez méltóan öltöztem fel, rövid fekete ruha, mély dekoltázs, hát és váll szabadon hagyva. Harisnyát sem vettem el, pedig ehhez a ruhához dukált volna, de úgy gondoltam így sokkal kihívóbb az öltözetem, leülésnél komolyan oda kellett figyelnem különben nemcsak izmos és hosszú combjaim látszódtak volna ki, hanem más is. Mérgesen és félve az esetleges megfázástól caplattam a 43-mas szám fele...

Vivien

Csendes tavaszi délutánnak indult ez a nap is akárcsak a többi. A levegő ugyan még hűvös volt, és a szél is fújdogált, de a nap első melegséget adó sugarai már érezhetőek voltak. A természet szépségét csak a város zaja nyomta el, de még ez sem tudta kizökkenteni gondolataiból az utcán sétáló lányt. Lassan ballagott előre, mintha minden lépés fájdalmas lett volna. Az arcán a bánat mutatkozott. Zsebébe nyúlt, és egy mobiltelefont vett elő. Egy számot keresett benne. Olyas valakit keresett, akiben megbízhatott. Csakhamar megtalálta a megfelelőt, H. Alexander. Felhívta a fiút, és mikor felvette arra kérte őt, hogy jöjjön le a kollégium elé, ott fog rá várni. A lány hangja színtelen, gondterhelt és izgatott volt...
ÁPR
20
2009

Szex történetek első házasságomból 2. rész - Sógornőimmel

Ildikó 2. rész Hanyatt feküdtem a családi ágyon és két testvér nyalogatta a faszom, csókolództak rajta, nyelveiket egy más szájába is futatva, játszottak a makkomon, 4 kéz simogatta a rudamat és húzogatta a bőrt le - fel...

Felindulásból...

A nyüzsgő városra most vészjósló csend és sötétség borult. Úgy éreztem, nincs menekvés, vége gondosan felépített életemnek. Ha Máté megtudja, amit azok a szószátyár vénasszonyok és az a rosszmájú vénlány, Gabriella látott, akkor nekem befellegzett. Istenem, pont most, amikor végre végleg elfelejtettem, éjszakánként egy ideje csak Mátéra gondolok (bár sokszor nincs mellettem), pont most pattan ki ez a botrány, ráadásul alaptalanul. Hiszen semmi sem történt abban a szobában! Történhetett volna, de nem történt... Felidéztük a múltat, barátokként elbeszélgettünk az emlékeinkről és az ínséges időket említve megható és megnyugtató volt az ölelése, de higgadtan tapasztaltam, hogy semmi tüzet nem ébreszt már bennem a közelsége...
ÁPR
17
2009

Nem bántam meg

Óriási tömeg volt a bevásárló központban, s szombat délelőtt lévén a szokásosnál is hosszabb sorok kígyóztak a pénztárak előtt. Fülledt nyári nap volt és ezen még a hirtelen jött, a nagy üvegfelületeken jól látható, sűrű cseppekben támadó zápor sem enyhített. Én is a fizetésre vártam és éppen a kosárban lévő szerzeményeket egyeztettem a cetlin felírt szükségletekkel, mikor megérintették a vállam: - Éva, Te vagy? – hallottam a rég nem hallott hangot és fordultam hátra. Anna volt. Örömömben a nyakába ugrottam, hiszen volt közvetlen főnökömet már hónapok óta nem láttam. Tulajdonképpen azóta, hogy oly furcsán, minden átmenet nélkül kilépett a cégtől...

Reggel

Beköszöntött az ősz, vele tartanak barátai, a hűvös szellő, aki reggelenként deres leheletével simítja végig a fák sárguló leveleit és az eső, aki könnyeivel áztatja a földeket.. A táj színpompás köntösbe öltözik, ahogy a felkelő Nap sugarai bevonják ragyogásukkal.. Szeretek hajnalban a teraszon ücsörögni, ilyenkor minden annyira békés és nyugodt, nem hallani mást, csak a csivitelő madársereget, akik boldogan köszöntik az életet. Összegömbölyödöm a hintaágyon, és szorosabbra húzom magamon a takarót. Sok dolog jár a fejemben, eltelt egy év, mióta először találkoztunk. Itt voltunk egymásnak oly sok időn keresztül...