Hírek
homo
Hajtottuk a csajokat, eljártunk bulizni és a délutáni találkozókat leszámítva igazából egy szót sem ejtettünk soha az ekkora már rendszeressé váló sajátos filmnézési szokásunkról... Ekkor már hetek, hónapok óta ápoltuk le egymást rendszeresen (azért persze nem minden nap), vagy csak vertük ki együtt, de ez mind remek lehetőség volt arra, hogy egymás testét a legapróbb részletekig felfedezzük és négyszemközt nyíltan beszéljünk vágyainkról. Amellett, hogy szerettük volna a világ szinte összes jó nőjét megdugni, egymás iránt is hevesen érdeklődtünk, de szóba kerültek perverzióink is. Ő például mindenáron szeretett volna kopaszra borotválni, ami ellen a nyár közeledtével nem is volt sok problémám, így ezen hamar átestünk. Én burkoltan célozgattam a pisiszex iránti vonzalmamra, és abban mindketten egyetértettünk, hogy az orális dolgoknál jó lenne egy szintet továbblépni.
családi
Tegnap előtt felmentem az unokanővéremékhez, mert megígértem nekik, hogy bevezetem az áramot a melléképületükbe, ahol eddig esténként csak viharlámpával tudtak világítani. Az élettársa nem kimondottan műszaki zseni, én meg már szereltem sokhelyen, be villanyt.
Majdnem dél volt, hogy odaértem hozzájuk, és elkezdtem a munkát. Már elmúlt 16 óra, mire sikerült végeznem. Közben az élettársa elment dolgozni, a gyerekek meg az iskolából a barátaikhoz mentek, hogy ne legyenek láb alatt, és ott nyugodtabban tudnak tanulni is.
Mivel elég koszos lettem, mire végeztem a véséssel, meg a falfúrással, unokanővérem javasolta, hogy zuhanyozzak le ami előtte többször is előfordult.
Most sem kellett kétszer mondani, mert elég kényelmetlenül éreztem magam koszosan.
gruppen
Az együtt töltött hétvége után természetesen megváltozott a fiúkhoz fűződő kapcsolatom. A szoros barátság átalakult, de hogy mivé azt azóta sem tudtam megfogalmazni. A hazaérkezés után kissé zavarban voltunk egymás előtt, de néhány nap múlva átbeszéltük a történteket és utána minden visszatért a régi kerékvágásba. De persze voltak változások is. Észrevettem, hogy a fiúk kissé féltékenyen vették, ha más sráccal beszélgettem a suliban vagy utána. Nem szóltak ugyan egy szót sem, de a tekintetükből mindent ki lehetett olvasni, főleg nekem, hiszen már gyermekkoruk óta ismertem őket. Rossz kislány voltam, mert nekem kifejezetten tetszett ez a szituáció, így sokszor még szándékosan rá is játszottam.
A közösen eltöltött éjszaka óta, néhány üdvözlő puszit vagy baráti ölelést leszámítva nem volt semmiféle testi kapcsolatom velük. Ezt közösen beszéltük meg, azt akartuk hogy minden ami történt és ami történni fog maradjon a mi titkunk.
családi, apa, lánya
Margaret mindig is szeretettel vonzódott az apjához, csak akkor, amikor tizenhét esztendős lett, rájött, milyen mély a szerelme apja iránt. Gyermekkorától kezdve az apja mindig is támogatta a zenei törekvéseit, ugyanakkor segítette a gyakorlati élethez szükséges készségeket, és betöltötte azt a rést, amelyet a részeges anya nem tudott ellátni, aki aztán később elhagyta a családot, és így Margaret az apjával maradt , azonban Margaret Így boldogabb volt, hiszen apja mindent megadott neki. Először az apja iránti vágya és szeretete érzése öngyilkos hajlamot ébresztett benne, de minél több időt töltött vele, annál inkább a szerelem támadt fel benne. Látta, hogy a testét többször ki jönni a zuhanyzóból, annak ellenére, hogy kicsit pocakos volt, neki tökéletesen megfelelt. Néhányszor látta, amikor maszturbál a szobájában.
hetero, anál, munkatárs
Rózsa a negyvenes évei elején járt, férjével egy asztalosipari üzemet működtettek. Egyik alkalommal az irodában arra figyelt fel, hogy a két adminisztrátor lány valamin nagyokat kuncog. Megkérdezte őket, hogy mi ez a nagy derültség, mire a két lány vonakodva ugyan, de elmesélte, hogy van az üzemben egy fiatal cigányfiú, akiről azt beszélik, hogy igen nagy micsodája van, és sok nővel volt már dolga.
- Állítólag nagyon „ügyes”!- kuncogott az egyik lány.
- A Jancsika?- kérdezett vissza Rózsa.
- Aha.
- Az a vékony gyerek? Hiszen alig ötven kiló!- csodálkozott Rózsa.
- Azt mondja: „kis ember nagy bottal jár”- vigyorogtak a lányok.
- Na, jól van! Dolgozzatok tovább! Ne ilyen marhaságon járjon az eszetek!- teremtette le őket a főnök asszony.
hetero, munkatárs
Idén nyáron esett meg velem egy csodálatos dolog, amire igazándiból egyáltalán nem számítottam – csak úgy jött magától. Egy nagyon kellemes augusztusi estén szülinapi buliba voltam hivatalos, mert az egyik jóbarátom meghívott, és mivel már viszonylag régen is beszéltünk, így nem akartam kihagyni a lehetőséget. Kicsit ugyan vonakodva indultam el, mert egy nagyon ígéretes rajz közepénél tartottam és szerettem volna mihamarabb készen látni. De ugye megígértem, hogy ott leszek, meg persze azt gondoltam még akkor, hogy maradok valameddig, beszélgetek pár emberrel, aztán futás haza befejezni a művet.
Egy remek 2009-es chilei Antares vörösborral a kezemben sétáltam sietősen a cél felé – nem kellett olyan nagyon messzire gyalogolnom, de eléggé késésben voltam. Azt akartam, hogy ne én legyek az első – ez pompásan össze is jött, mert szépen elszámoltam magam.
Yuki Tasura a császár lánya kimerülten érkezett szobájába. Kimonója szakadtan lógott rajta, testén több vágás éktelenkedett, de nem ez zavarta őt. Sokkal inkább apja haragjától félt, ha megtudja, hogy megint kiszökött. A lány szeretett az pór nép közt járni- kelni s nem vetette meg az aréna harcot sem. Szomorúan nézte ketté tört katanáját, mely több mint öt éve volt hűséges társa, s most mintha haldokló barátját tartaná kezében.
- Ne félj, holnap elviszlek a kovácshoz - suttogta a fegyvernek -, majd kitalálok valamit, ha kérdezősködni kezdene. Az a harcos... nem véletlenül a Sárkány - klán bajnoka.
Felidézte a szörnyű pillanatot. Toru, a Sárkányfi egyetlen gyors mozdulattal hárította el támadását, majd ráfogott a pengére és mintha csak egy vékony gally lenne ketté törte. A lány szeme az asztalon lévő csengettyűre tévedt. - Hmm..
hetero
Emlékszem, egyszer nagyon sokáig vártalak türelmetlenül, és amikor megérkeztem hozzád, szemrehányóan néztem rád.
Magam sem tudom miért játszottam a sértődöttet, minden cél nélkül. A kapcsolatunk nem mentes a szélsőségektől, a vad szeretkezésektől, a hitt szerelemig, csalásokon, csalódásokon és bántásokon át már majd mindent megért. Nem vártam bocsánatkérést, és nem akartam haragudni rád azért, mert te már szeretkeztél aznap vele… Pedig mindig megkértelek, ha mi találkozunk, ne légy vele… önző vagyok, és nem érdekel, hogy ez mit okoz otthon…
Talán el is hitted, hogy haragszom, talán csak színészkedni akartál, de mit tehettél volna, a helyzet egyértelmű, „nyugalom minden áron”.
Hallgattam, banálisnak tartottam a helyzetet. "Nem én vagyok a legfontosabb neked, és te sem vagy az nekem." - gondoltam, mikor mellém léptél és átölelted a vállam.
