JÚN
15
2009

A főnököm felesége

Kb. 15 éve történt. Egy céges bulin eléggé közel kerültem az akkori főnököm feleségéhez. Táncoltunk aztán úgy hajnali kettő körül egy lassú szám közben egy sötétebb sarokba keveredtünk,elkezdtünk csókolózni. igazából nem tudom ki kezdte, csak úgy jött. A csaj 4évvel volt idősebb nálam, egy átlag feleség kevés fölösleggel a testén éppen olyan asszonyos jó tenyérbe illő, szóval mindene a helyén volt. Szerette a kihívó ruhákat és eléggé fiatalosan öltözködött. Ennyit az anyukáról. Szóval táncoltunk smároltunk közben lassan rá csúszott a kezem a mellére, szó nélkül hagyta és csak szorosabban simult hozzám. A vékony nyári ruhán keresztül éreztem kicsit lógós mellét és a beton kemény bimbót...

Boldogságot keresve 3-4. rész

Milli reggel egyedül ébredt. Álom lett volna? Hisz oly’ valóságosnak tűnt. Álomnak kellett lennie... Nehezen tudta helyrerakni magában az éjszaka történteket. Álmodtam – ismételgette magának. Sok lesz ez nekem... Norbi előző éjjel, most meg ez... Nem ilyen vagyok... Meg amúgy is... Barátnője van, a saját szememmel láttam... Le kell állítanom magam... De a lány agya folyamatosan pörgött. - Hahó! Hol vagytok? – kérdezte a konyha falát, de felelet helyett csak egy levelet talált a pulton. Szülei elutaztak nagyszüleihez, így Millié volt a ház azon a napon. – El is felejtettem, hogy említették – mondta újra a konyhának...
*  *  *
JÚN
12
2009

Húgom és Én

Már régóta nem csak testvéri szemmel tekintettem 14 éves húgomra, hanem egyre jobban tetszett. Én 17 éves voltam, amikor megtörtént köztünk az eset. Húgom alapból nem az a típus, aki olyan szemérmes stílusban öltözködik. Ellenkezőleg; igyekszik, hogy minél jobban látszódjanak formái. Már 9 éves korától nem úgy néztem rá, mint testvér, hanem mint egy nagyon szép kislány. Egyre jobban tetszett. Korához képest már akkor is elég szép melle, és feneke volt, de így 14 évesen, még azt hiszem nem is láttam még egy ilyen szép lányt. Sokszor gondolkodtam rajta, hogy miért pont nekem kell a testvérének lenni, miért nem lehetek egy jó barátja. Akkor már rég nem itt tartanánk, és sokkal több lehetőségem lenne az elérésére...

Veszélyes üzem az alvás

Korán férjhez mentem, és 23 évesen szültem. Később a házasság megromlott és 28 éves voltam, mikor elváltam. Nemsokára újból megházasodtam, férjem 10 évvel idősebb volt nálam, de nagyon szerettem és jól megvoltunk. Szerettem volna még egy gyereket, nagy nehezen belement a férjem is és így majdnem 38 voltam, mikor újból szültem. Tulajdonképpen a férjemmel mindenben jól megvoltunk, kivéve a szexet. Először semmi gond nem volt, én bármikor hajlandó voltam a szexre és érdekes módon, minél idősebb lettem, annál jobban kívántam. Örültem, ha a férjem akart engem és egyre többször kezdeményeztem én is. Bár a férjem nem volt igazán jó az ágyban, azért nem panaszkodtam, örültem, ha velem volt...
JÚN
11
2009

Eve Lorne - A korai időszak 3. rész: Joe bácsi

Eve már előre utálta a napját. Az anyja hosszas unszolására megígérte, hogy elmegy vele az öregek otthonába, és felolvas valami vén csotrogánynak egész délután. Tavaly nyáron is volt egyszer, de kirázta a hideg a helytől. Nem tudott mit kezdeni a sok öreg látványával, ő még fiatal volt, nem akart az öregségre gondolni. Viszonylag szolid szerelést öltött, de a benne lakozó kisördög hatására a kardigánja alá felvette a fekete topot, amit a fiúktól kapott a bevásárlóközpontban - természetesen melltartó nélkül! Amikor kiosztották az öregeket, neki Joe bácsi jutott. A vén szivar már több mint 70 éves, valaha jó kiállású férfi lehetett. Harcolt a második világháborúban, utána autókereskedő lett...

Hétvége

Zsuzsa a ház előtt várt már, amikor befutottam eléjük a kocsival. Integetett, aztán felkapta lába mellől a sporttáskát és bedobta mögém a hátsó ülésre, hogy aztán körülfutva megkerülje a kocsit és ő is bezuttyanjon mellém. Pillanatok alatt akartunk egymásnak mindent elmondani az indulással és a hétvégével kapcsolatban, aztán mégis én kezdtem. - Még a városban be akarok ugrani egy - két dologért az ABC - be, mert kinn a tónál ilyenkor már nem lehet semmi kaját kapni. Aztán ha a fiúk megjönnek este, az lesz az első, hogy kiborítsák a hűtőszekrényt. - Tudom, mert nálunk is mindig ez van...
*  *  *
JÚN
10
2009

Szerepjáték 3. rész

Forró, fülledt nyári nap sugara égeti az aszfaltot, ahogy a kis cabrio begurul a kapun. Porfelhő borítja be, ahogy megáll az udvaron. Leáll az építkezés, a munkások elismerően füttyentenek, amikor a kisautó ajtaja kinyílik, és kiszáll belőle a nő. Karcsú vádliját magas talpú szandál zsinórjai fonják körbe, hosszú combja eltűnik a könnyű kis nyári ruha takarásában. Gömbölyded melle felsejlik a ruha alatt, és ahogy behajol az autóba, a kíváncsi férfitekintetek számára nem titok többé, hogy nem visel melltartót. Kiegyenesedik, hosszú, szőke haját hátrasimítja, szabadon omlik a hátára a fényes hajtömeg. Kis csomagot tart a kezében, tekintete most találkozik először az őt vizslató mohó szemekkel...

Elisabeth 2. rész

Megérkezve Stella házához becsöngettem. Mariann nyitott ajtót, és meglepetésemre rögtön megismert. Kiáltva újságolta érkezésemet a többiek számára. Nagyon hasonlított az anyára. Fekete hosszú haj, sötétbarna szem, nyúlánk, vékony de nagyon formás test, melleire rápillantva a buszon látott lány jutott az eszembe, de ezt a gondolatot rögvest elvetettem. Belépve a házba egy tágas kis lakásba jutottam. Minden tiszta és rendben. Mintha mintalakás volna. Stella úgy látszik, nagyon ügyel a rendre. Ő már 5 éve egyedül neveli gyermekeit. A férje egy iszákos nővel elhagyta az országot és azóta hírét se adta magáról. Stella pedig talpra álva nevelte gyermekeit. Stella előrejött a konyhából és nyomba, egymás karjaiba zuhantunk...
JÚN
09
2009

Fantasy for D.

Megjegyzés: Ez egy közös történet Dórival. Ő írta az elejét, én a végét. Unalmas csütörtök délután volt, zuhogó esővel. Már az ablakon kinézni is kiábrándító. Ráadásul a haverom lemondta a squash partit, úgyhogy szabaddá vált a délután. Fel is hívtam Szilvit, hogy valamivel üssük el az időt. Befutottam a csőbe, mert megkért, hogy menjek el vele ruhát venni. Pedig tudja, hogy mennyire utálom az ilyen shoppingolást. Lassan kiborul a gardrób, de azért új ruha kell. Persze, mert Ádámék hívtak meg, és oda szerinte nem lehet rissz-rossz ruhában menni, mert a felesége így-meg úgy. Nők.....

Egy szép tavaszi nap 1. rész

Reggel, mikor felébredtem, madarak csicsergését hallottam az ablakon át. Nyújtóztam, és átnyúltam az ágyon, de csak az üres párnát tapogatta a kezem. Felültem, és magamra húztam a takarót. A konyha felől halk beszélgetést hallottam. Jóleső borzongás futott rajtam végig. Elmosolyodtam, és visszadőltem az ágyra. A múlt éjszakára gondoltam, és éreztem, hogy a vágy újra éledezni kezd bennem. Ricky, ó Ricky! Sóhajtottam. Becsuktam a szemem, és tisztán láttam magam előtt mackós alakját, ahogy mosolyogva jött felém a pályaudvaron. Ledobtam a táskámat és kitárt karral futottunk egymás felé, a karjaiba vetettem magam, és néhányszor megpördült velem...
JÚN
08
2009

A pávakör 3. rész

A következő napon nem volt fellépésünk, az asszonyok végig járták a várost, és természetesen minden üzletet meglátogattak. Ez én kihagytam, úgy döntöttem ma lazítok. Megtudtam, hogy a panziónak van egy kis fitnesz részlege, ami egy szaunából, egy jakuzziból, és néhány erősítő gépből állt. A szauna már kellemes meleg volt, leterítettem a törölközőm, és elheveredtem, néhány perc múlva patakokban folyt rólam a veríték. Kimentem letusoltam, és irány vissza a szaunába. Egyedül voltam az egész részlegen, sehol egy lélek nem volt, élveztem a magányt. Egyszer csak nyílt az ajtó, és Ildikó nyomult befelé...

A dönci puncik dícsérete

Sosem szerettem a kövér nőket. Volt a családunkban egy nagynéni, aki anyám szerint meg sem bírt méretkezni a szobamérlegen, annyira terebélyes volt. Az biztos, hogy többet nyomott száz kilónál, de csak találgatni lehetett, hogy mennyivel, mert ő maga soha sem árulta el. Engem nagyon szeretett, én meg hacsak tehettem, mindig elmenekültem előle, mert féltem attól a rengeteg hájtól, meg izzadtságszagtól, ami egyet jelentett vele. A testes nőket érettebb koromban is széles ívben elkerültem. Dehát a sors szeszélye kiszámíthatatlan... Nem, a feleségem, akiről most már csak múlt időben beszélhetek, egyáltalán nem volt kövér. Amikor párt kerestem magamnak, erre kimondottan ügyeltem...
*  *  *
JÚN
05
2009

Szerepjáték

Szerepjáték... Izgalmas szó... Lehetőség... Lehetőség arra, hogy ne Mi legyünk, ne Te és Én, hanem csak egy férfi és egy nő... A férfi házikabátban üldögél kényelmes karosszékében, és újságot olvas. Egy pillanatra néz csak fel, amikor a szobalány belép a helyiségbe. Finom kis pukedlivel köszönti urát, azután munkához lát. Mozdulatai megszokottak, óvatosan fogja kézbe a törékeny csecsebecséket, finoman törölgeti le őket. Halk nesz kíséri munkáját, a férfi rá-rá néz az újság felett. Szemével gusztálja a lány kecses termetét, incselkedően rövid ruháját, a huncut tincsek kacér lengedezését, melyek kiszabadultak a szigorú kontyból...

Nyári emlékek...

Így szomorúan bújtam vissza kedvesem mellé és kissé csalódottam próbáltam elaludni, de sehogysem akart sikerülni. Hosszú percekig, talán órákig hánykolódtam az ágyban, mire feladtam és inkább lementem a konyhába, hogy csináljak egy jó erős kávét. Kezembe vettem a telefonom, hogy megnézzem hány óra. 4:47 és egy kis boríték villogott a kijelző bal felső sarkában. Kíváncsian néztem meg, hogy ki ír nekem üzenetet éjszaka. Az sms Zolitól jött és ez állt benne: "Szia! Ne haragudj, hogy úgy eltűntem, de jobbnak láttam, ha inkább elmegyek, mert nem vagyok benne biztos, hogy józanon te ezt megtetted volna. Aggódtam érted, ha ott maradok, akkor mit fogsz rólam gondolni...