Hírek

FEB.
22.
2019

Adakozás

Adakozás Adakozás Adakozás

FEB.
21.
2019

Szolgáló almás kosárral

A királyné palotájába hívatott az egyik miniszter, ezért voltam a városban. Máskülönben otthon múlatom az időt. Unalmas dolog a politika. Igazán küldhetett volna egy futárt, felesleges lett volna csak emiatt odautaznom. De engedelmes alattvaló vagyok most és egyébként sem volt semmi izgalmas, amit az udvari zsivajtól távoli magányomban csinálhattam volna.
A városnak egy évvel ezelőtt lett új ura, egy keletről jött izmos hős, Batbayar, aki három sárkányt ölt le a hercegnőért – legalábbis a legenda így szól. Valamennyi igazság csak van benne, hiszen az esküvő és a koronázási ceremónia után szinte azonnal bevették magukat a hálószobába és a szolgák elmondása szerint azóta szinte ki sem jöttek. Egy év hancúrozáshoz pedig kitartás és erő szükségeltetik. A sárkányölő hős állítólag nemcsak mátkáját, de annak szolgálóit is előszeretettel kényezteti.


Rosie és Lisa 1. rész

Lisa beviharzott a házba. Épp most esett túl ismét egy vitán, a barátjával: Jeffel. Elege volt a férfiakból, legalábbis egy ideig. Jeff hónapokon keresztül csak a vizsgáira készült, ami jelentősen lerontotta szexuális teljesítőképességét, így rendkívüli kielégületlenségbe és szexuális éhségbe hajszolva az epekedő fiatal nőt. Duke, a szomszédék nagytestű kutyája, követte befelé menet. Rendszerint vele tartott, némi ennivaló reményében, büszkén trappolva a konyhába, mintha csak ő lenne a ház ura. Duke egy jó kiállású, fajtiszta Rottweiller volt. "Szia, szépfiú!" - köszöntötte Lisa a barátságos betolakodót, szeretetteljesen megvakargatva bundáját. Némi harapnivalót vett magához a konyhában. Gondolva Duke - ra is, felkapott pár szem sütit, magának pedig egy banánt szemelt ki. Egyenként dobálta a sütiket pajtásának, majd felment az emeltre, hogy cd - ről valami jóféle zenét hallgathasson és játszadozzon a puncijával.


FEB.
20.
2019

Júlia 2. fejezet

Julia másnap nem igazán mert Sylvia szemébe nézni, nem főzött reggel kávét neki, hanem, mint aki menekül az előző esti élmények emléke elől, beosont a munkahelyére és a bokros teendőibe vetette magát. Majd kienged ebből a szégyenérzésből, és minden olyan lesz, mint régen, Sylvia mindig felülemelkedik mindenen és attól neki is könnyebb lesz.
Szerencsére volt, ami elterelje Julia figyelmét, mégpedig, hogy Christin egy új üzleti ötlettel állt elő. Szerinte a kávézó kínálatát bővíteni kellene. Talált a közelben egy nemrég nyílt helyi pékséget, aki péksüteményekkel és süteményekkel látná el őket, amennyiben vevők rá. A kávé mellé reggelente tökéletesen illene, és a tulajdonos is nagyon szimpatikus és kedves volt, igazán megbízhatónak tűnt.


Baráti kaland

Magamról annyit, hogy egy 14 éves fiú vagyok, és a történetben szereplő lány, Zelma szintén 14 éves. Egy kisváros nyolcosztályos gimnáziumába járunk, nyolcadikosok vagyunk. Valahogy én mindig is könnyebben barátkoztam lányokkal, viszont ahogy elkezdtem az utóbbi években férfiasodni, úgy kezdtek el engem ezek a lányok érdekelni. Legjobb viszonyban Zelmával voltam, gyakran sétáltunk/buszoztunk együtt haza. Nem öltözködött kirívóan, és nem is volt olyan szexis, mint a többi lány osztálytársam, valamiért mégis nagyon tetszett, elhatároztam, hogy meg akarom egyszer szerezni. Mellei ekkortájt kezdtek komolyabban kerekedni, és feneke is azért szép formás volt, amit egyre jobban meg tudtam figyelni, ugyanis egyre gyakrabban viselt szűk farmereket. Megmondani viszont iránta érzett vonzalmam nem mertem megmondani, ugyanis féltem, hogy ha Ő nem úgy érez, akkor a barátságunknak is vége lehet.


FEB.
19.
2019

A haverom anyja

A neveket igyekszem mellőzni. Ahol mégis nevet látsz, a párbeszédek szükségszerűsége miatt van, és bár nagy fájdalmamra, de megváltoztattam őket, mivel véletlen se szeretném, ha akár csak a gyanúja fölmerülne a kilétünknek, ha netán bárki ismerős olvasná soraimat. Talán azt is adhatnám alcímnek: Az álmok mégis valóra válnak. Mert bár 10 év késéssel, miután rég letettem róla, hogy valaha bármelyik összejöhet, elkezdtek valósággá válni. A komoly meló, a kocsi, a lakás. De még mindezek előtt, életem legizgalmasabb szexuális kalandjával kezdődött addigi szürke életem megszépülése. Már vagy 15 évvel azelőtt is, hetedikes korom óta róla ábrándoztam. A haverom háta mögött az osztályban mind odavoltunk az anyjáért, amióta egyszer bejött hozzánk a tanórára a fiáért. Máig kristály tisztán él az emlékezetemben, amint belibben az ajtón miniszoknyában és magassarkúban, ámulatba ejtő parfümillatot húzva maga után. Akkoriban 40 fele járhatott.


Vágyálom

A citrusos illatosító mit sem ért, az autó bőrülései mélyen magukba itták a füstszagot, mely a vastagon rúzsozott, buja ajkak közül, elegáns kígyóként bújt elő, hogy aztán sziszegve marjon a reszkető kis szerencsétlen szemébe. Lizzy könnyei leáztatták kissé a rózsaszínes szemhéjpúdert, Alice rosszallóan bökte oldalba hegyes körmével. Bár csupán ketten foglalták el az egész hátsó ülést – Lena az anyósülésen sodort éppen újabb, kellemes aromájú zöld cigarettát -, Lizzy szorosra zárt combokkal, egészen parányira összehúzódva feszengett. Levegőt venni is csak egészen halkan mert, nehogy jelenléte túl nagy figyelmet keltsen királynői között.
- Szerintem kössük be a szemét, mielőtt odaérünk – javasolta Lena, az aprótermetű, ám annál határozottabb fellépésű szőkeség, szavait kísérve meggyújtotta végre a spanglit.


FEB.
18.
2019

Csak azért, hogy elaludhassunk

Bármilyen vastagok is voltak a falak a házban, nem voltak eléggé azok. Meg sem tudom számolni hányszor feküdtem az ágyban a szüleim veszekedését hallgatva, miközben ők azt hitték hogy nem halljuk őket. Egy idő után már szinte nem is érdekelt, de Monica másképpen reagált. Ha a vita elkezdődött, akkor hamarosan keresett valami mást, amivel elterelhette a gondolatait. Ez a más pedig többnyire én voltam, mert a szüleinken kívül én voltam az egyedüli személy a házban. Pontosan ez történt most is. Hallotam a padló recsegését az ajtóm előtt, azután rövid szünet következett. A kilincs lassan lenyomódott és az ajtó csak annyira nyílt ki, hogy Monica benézhessen. Feleslegesen aggódott amiatt, hogy felébreszt. Még a nem törődömségem ellenére sem tudtam elaludni a kiabálás miatt.


A borosgazda 14. rész

Teca még mindig nem dolgozott, ugyanis Bélát nem engedték ki a kórházból. Szükségem volt a jegyzeteire, hogy ki tudjam fizetni az asszonyokat. Ezért elmentem hozzá, láttam nagyon feszült, ideges.
- Mi a baj?
- Összejött minden, a férjem nem engedik haza, megint valami komplikáció lépett fel. Meg te is főnök teljesen elhanyagolsz, mindenkire van időd csak rám nem - szakadt ki belőle.
- Teca, úgy emlékszem hűséget nem fogadtam. Add ide a papírokat, és már megyek is.
- Maradj, ne haragudj, tiszta dilló vagyok, össze-vissza beszélek mindent.
Utánam szaladt, és a nyakamba borult.
- Mit tegyek, hogy újból megkívánj?
- Talán lehetnél egy kicsit bevállalósabb, és kreatívabb - szemétkedtem vele.
Elgondolkodott, aztán keze lassan a nadrágomra csúszott, és megsimogatta a farkam. Majd elém térdelt, kicsatolta az övemet, és lehúzta a nadrágom a bokszerommal együtt.