Hírek

JÚL.
28.
2020

Véresen is szeretlek

Edgár a júliusi forró hajnalban, gyöngyöző felsőtesttel ébredt fel szerelemtől fűtött vágyálmából. Felült átmelegedett puha ágyban, s érdeklődve tanulmányozta az idő múlását.
- Csak harminc perc telt el. – suttogta.
Hónapok óta ugyanaz az álomkép kísértette. A fürdőszobába tátongott hűteni magát kevés vízzel.
- Nem akarok róla álmodni. – jelentette ki a fiú.
Rámarkolt a fém csaptelepre, majd határozott mozdulattal hús vízzel öblítette le borostás arcát. Meztelen mellkasára patakzott a kristálytiszta folyadék. Lehunyta szeme világát és lassú mozdulatokkal szétoszlatta széles mellizmain a lecsorduló cseppeket.
Leoltotta a halovány fényeket, visszatért sivatagi hőséget megszégyenítő alvóbirodalmába. Párnák közé dobta nedves testét, s várt az ébresztő óra harsány, első ritmusaira. Szempillantás alatt ismerős jelenetek játszódtak le, nyugvó elméjében:


JÚL.
27.
2020

Ezt akartad, Anya?

Egy ideje olvasója vagyok a Törté-net.hu oldalnak, egy másik profilommal, amin azonban lehet, hogy beazonosítható lennék. Sokáig vívódtam, kiírjam-e magamból az én történetem, ugyanis nem mindennapinak hittem, sőt, picit még szégyelltem is. Aztán az itt olvasottak meggyőztek, hogy ami velem történt igenis mindennapos, sőt, már-már elfogadott. Elfogadott, Oedipus király óta...
Lehet, hosszú lesz az írásom, de én valamennyi részletét fontosnak vélem.
Orvos vagyok, sebész, és 43 éves. A férjem velem egykorú, szintén orvos, ám ő egy angliai kórházban dolgozik, szinte életvitelszerűen ott lakik. Nem sűrűn jár haza, inkább én, mi megyünk ki hozzá a gyerekekkel. Két gyermekünk van, egy 17 éves fiú, és egy 20 éves leány. Utóbbi egyetemista, Szegeden lakik egy albérletben, szinte teljesen elköltözött itthonról.


A gondolat ereje 3. rész

VIII.
Holnap haza megyek.
Nem sokkal ebéd előtt ébredtem fel. Még félálomba benyúltam a pizsama nadrágba és megijedve kaptam el a kezem még nem szoktam meg az új méretemet. Gondolom nem csak nekem fog tetszeni ez a nagyság, és ha már szabad volt a kezem ki is használtam és bőségesen meglocsoltam a korházi lepedőt a magommal. Nem sokkal ezután nyílt a szoba ajtaja és a nővérke hozta az ebédet: - Azt hallottam ez az utolsó ebédje nálunk, állítólag csodával határos módon meggyógyult. - A csalódás a hangjában nagyon is érezhető volt. A gondolataira összpontosítottam a figyelmem és minden világos volt.
- Ez bizony így van, - és egy nagy lendülettel felugrottam az ágyból.
- Francba holnap lelép és én ki sem tudtam próbálni a farkát, ez nem igazságos…


JÚL.
24.
2020

Az erdő angyala

Mindig is szerettem kirándulni, a természetet járni. Szépséges unokanővéremmel, Mirával erre alkalmam is nyílt. Mira veszettül jó nő, régóta vágytam vele egy kiadós szexre a természet lágy ölén. Nem gondoltam volna, hogy erre sor is kerül.
Már órák óta jártuk az erdőt. Sűrű, fákkal, aljnövényzettel sűrűn benőtt, dzsungelszerű területen mentünk. Kellemes, eső utáni idő volt. Se nem túl hideg, se nem túl meleg. Pont megfelelő. Mira nagyon jól nézett ki. Rövid farmerszoknykája alatt feszült a formás segge. Mesztelen lábai hívogatóan kandikáltak a falatnyi szoknya alól. Nem biztos, hogy a tűsarkú jó választás volt az erődbe, de ez Mirát nem zavarta. Engem meg főleg nem. Mélyen dekoltált sárga pólója alig bírta visszafogni hatalmas melleit. Nagyon kívántam Mirát, s valahányszor ránéztem, rögtön állni kezdett a farkam.


A bál és a fantomja

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csillogó, pompás város. Ebben a városban az emberek nagyon szerettek estélyeket tartani, szinte minden este volt egy pompás bál.
A mai rendezvény apropója az egyik gazdag és befolyásos család lányának Lady Candy von Sweet –nek a 18. születésnapja. A fiatal lány már lázasan készült, izgatottan keresgélt a szekrényében. Izgalmának az oka egy régi hagyomány volt, miszerint a 18. születésnap alkalmából egy hatalmas álarcos bált tartottak a hasonló korú ifjak, ahol a születésnapost beavatják a felnőtt lét izgalmaiba.
Pár perc kutatás után meg is találta, amit keresett: régi „szerelmét”, az első elemes játékszerét. Még 16 évesen vette és sok-sok kellemes estét töltöttek el kettesben. Vele tanulta meg hogyan elégítsen ki orálisan férfiakat , együtt tapasztalták meg a szexualítás gyönyöreit, hogy csak néhányat említsünk a közös kalandjaik közül.


JÚL.
23.
2020

Öltöny és Audi

Történt hogy már régóta szemezgettem és folyton visszatértem egy vagyonos úriemberhez az egyik közösséig oldalon. Az adatlapja tele volt elegáns öltözékben készült szelfikkel, mindegyiken jól láthatóak komoly tekintetet sugárzó kék szemei, magabiztos beállása, és sosem maradhatott ki vagy a háttérben, vagy az előtérben egy drága ékszer, vagy bármilyen személyes tárgya. Természetesen többszöri alkalommal néztem képeit, közben elképzeltem ahogy a kényelmes ágyán fölém hajolva, nyaklánca rám lógva, a szemeimet fürkészi, majd szenvedélyesen megcsókol, miközben a testét az enyémnek préseli.
Egyik nap észrevettem hogy aktívan nézegeti és "lájkolja" a képeimet. Mondanom sem kell, belebizseregtem ahogy megláttam sármos képét az enyéim mellett. Nem sokkal később jött is egy privát üzenet..


Egy jó döntés!

Tudtam, hogy kicsit más vagyok, mint a többiek, főleg a szexuális beállítottságom. Próbáltam elnyomni magamba ezeket a furcsa vágyakat, de 19 évesen rá kellet jönnöm, nem megy. Tudtam, hogy a barátaim, családom nem értenék meg. Talán el se fogadnák, hogy ennyire másak az igényeim.
Döntöttem, távolabb szeretem volna kerülni mindenkitől, akit ismertek. Ismerősöm szerzet munkát Tirolba, csak szezonmunka, de elsöre tökéletes.
Szobalányként kezdtem el dolgozni egy nagyobb hotelban. Szerencsémre külön szobát kaptam, így kényelmesen állhatam neki a tervem megvalósításához. A B.D.S.M az ami engem érdekelt és izgatót, főleg az S/M része. Szeretem volna találni egy keménykezű mestert, aki segít belépni ebbe a világba.
Több társkeresőre is regisztráltam. Izgatottan vártam rám ír-e valaki.


JÚL.
22.
2020

Amire nincs magyarázat, se bocsánat

- Nézd Anyu, mit rajzoltam ma! - Bence már nyújtja is előre felém a hátsó ülésről az óvodában készített kis rajzát, amint beszáll az autóba.
- Nahát, nagyon ügyes vagy! Kik ezek itt a rajzon? - egy gyors pillantást vetek rá és oda mosolygok a fiamra, mielőtt beindítom a motort és elkezdek kitolatni a parkolóból.
- Ez itt te vagy meg Apa. Ezek meg itt Anna és Luca. Meg Mirci. Kint vagyunk a házunk előtt a parkban - Bence nagy elánnal, lelkesen magyaráz.
- Nem ér, utánozós majom! Én tegnap már rajzoltam ilyet! - csattan fel a hátul mellette ülő nővére, Luca. És még azt mondják, ebben a korban már könnyebb velük, ha kicsi közöttük a korkülönbség. Na pesze!
- Semmi gond, Luca. Bence rajza is elfér a tied mellett. Amúgy sem ugyanaz a stílus. A koncepción meg nincsen jogvédelem - jegyzem meg szórakozottan.