JAN
04
2016

Napozás

hetero

Egy nagyobbacska társasházban laktam a szüleimmel a Hegyvidéken. Az itteniek szerették így hívni a 12. kerületet, mintha csak a londoni Notting Hillen laknának. Sznobságban nehéz utolérni őket. A mi családunk is ilyen volt, mármint tipikus budai sznob. Apu ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, Anyu pedig nem létező üzleti érzékét kamatoztatta különböző hamvába holt vállalkozásokban. Apu boldogan finanszírozta, ez amolyan megvásárolt nyugalom volt a részéről.
Nyár eleje volt, sulinak már vége, bár ez engem nem érintett már. Tavaly végeztem a főiskolán és pár hónapja kaptam munkát egy nagy multi kontrolling osztályán. Lakás üres, élveztem a magányt. Szülök a balatoni nyaralóban töltötték az időt valami baráti társasággal, hugi istentudja hol csavargott. Tökéletes alkalom volt, hogy egy kis alapszint szerezzek az erkélyen.

*  *  *
DEC
31
2015

Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves Írónknak, Fordítónknak és Olvasónknak!


És hagyj kedveskedjünk pár statisztikával nektek: Ez évben 493 új történet (8,5 millió karakter, azaz több, mint 2100 A4-es oldalnyi) és 112 új képregény (több, mint 3200 oldalnyi) került fel a Törté-Net-re.
Köszönjük az Íróinknak, Fordítóinknak, reméljük, hogy az elkövetkező évben is sok-sok remek művet olvashatunk a tolliatokból!
És köszönjük az Olvasóinknak is, igyekszünk továbbra is méltóak maradni a figyelmetekre! :)

Köszönettel: Törté-Net Szerkesztőség
*  *  *

Vágyak a bűn mocskában 3. rész - Amikor már nincs visszaút

családi, anya-fia

- Mi jár a fejedben? - törtem meg a csendet.
- Nem kapcsolunk villanyt? - kérdezett vissza, de válaszomat meg sem várta máris kattant a kis lámpa kapcsolója - ... látni akarlak - párnákat stócolt össze a háta mögött és feljebb csúszott.
- Láthattál már eleget... - kacagtam fel kedélyesen.
- De ez most nagyon más... - nyúlt a hónaljaimba, hogy én is feljebb kígyózzak a testén - ...megváltozott... - mintha elbizonytalanodott volna - ...nem is, azt hiszem inkább kiteljesedett... - érezhetően kereste a szavakat a kialakult helyzetünkre. Időről időre jól észrevehetően elmerengett.
- Tudod ugye, hogy bűn az anya és fia között ilyesmi? - zavarodottan bukott ki belőlem.
- Persze, tudom hát... - kezdte elbicsakló hangon - ..., de nem is értem miért... - folyamatosan simogatott a derekam és a fenekem környékén - ..., mert én szeretlek... - folytatta - ...és most már... - kereste a tekintetem - ..., nemcsak anyámként...

*  *  *

Nelli 23. rész

hetero

1989 tavaszán megjött az 1500-ös Lada, Robi büszkén vitte haza a MERKUR telepről.
Ezentúl már kocsival jártak telket nézni Pest szélére és a környékére hétvégenként. Hamarosan találtak is egy ideálisnak látszó kis területet. Eddig vagy egyiküknek tetszett és a másiknak nem, vagy egyiküknek sem. De ez mindkettőjünek nagyon bejött.
Az utcán túl már csak erdő volt.
Már benne voltunk a júniusban, szép zöldek voltak a fák, a bokrok.
- Gyere, sétáljunk egyett - javasolta Nelli.
Egy ösvényen bementek az erdőbe, ahol kellemesen hűs volt. Nelli lépkedett elöl, Robi amikor beérte, megcsókolta a nyakát, vagy a seggére csapott finoman. Nelli ilyenkor kicsit szaporábban lépkedett, hogy elhagyja Robit pár lépésnyire, aki ilyenkor szintén gyorsított, beérte a párját, és megfogdosta. Így ingerelték egymást, és amikor egy tisztáshoz értek, csókolózni kezdtek. Nyelvüket egmás szájába dugták, és játszottak egymás nyelvével.

DEC
30
2015

A nővérem hálójában

családi, testvérek

Megosztok veletek egy történetet az örömökben gazdag gyerekkoromból.
Idilli, boldog családi környezetben nevelkedtem, amilyenre minden gyermek vágyhatott. A családunk négy főt számlált, ami rajtam kívül a kedves, gondoskodó szüleimből és az én odaadó nővérkémből állt. Gondtalan, boldog életem volt, és bár a szüleim a munkájuk miatt gyakran távol voltak, azonban az én pótolhatatlan drága nővéremmel rengeteg időt töltöttük együtt.
Azonban egy dolog mégiscsak nyomta a lelkemet, olyasmi ami a külsőmmel kapcsolatos. Nem arról van szó, hogy csúnya vagyok, pontosan inkább az ellenkezőjéről. Igaz, hogy csak egy ifjú 13 éves lurkó voltam, de még ehhez a szinthez mérten is rendkívül gyerekes, lányos vagy pontosabban fogalmazva inkább "aranyos" külsővel áldott meg a sors.

*  *  *

Cathy kalandjai 2. rész

hetero, leskelődés

A kiadós és kellemes zuhanyozás után Cathy megéhezett. Éppen csak pár falatra támadt kedve. A korábbi rövid kalandtól Stannel szintén kapott egy kis étvágyat. Hogyan fogja a srác ma este jóllakatni?
Cathy nem vesződött az alsóneműjével, felrántott egy farmersortot és egy topot, ami szabadon hagyta hasát. Egy ellenőrző pillantást vetett a tükörre, elégedett volt a látvánnyal. Aztán elindult a konyha felé.
Amint a folyosón haladt, zajt hallott a szülői hálószoba irányából. Egy pillanatig tétovázott, aztán győzött a kíváncsisága. Cathy csendben követte a hangokat.
Ahogy kinyitotta a hálószoba ajtaját, erősebben hallotta a zajokat. Vízcsobogásnak tűnt, meg még valami másnak. Valami nagyon egyértelműnek. Cathy óvatosan nyitotta ki a fürdőszoba ajtaját, mert onnan érkeztek a hangok. Lenyűgöző látvány fogadta.

*  *  *
DEC
29
2015

Záróra

gruppen, anál, közlekedés

Riasztó beélesítve. Fordul a kulcs. Hideg van. A tél szorosan kényszeríti rád a kabátot. Fáradt vagy. Csak pontosan érkező buszokra és az otthoni első korty teára gondolsz. És rájuk. Mindkettőjükre. Egyszerre és külön-külön. Dühös biliárdgolyókként lökdösik egymást a fejedben. Megnyugtató meghittségre vágysz. És egy felkavaró szempárra is. Egy rutinszerű: „Szia kedves! Milyen napod volt?”-ra és egy telefonhívásra ismeretlen számról, ami fél percig csak hallgat, majd csak annyit mond: „Hol vagy? Odamegyek!” Összebújós ölelésre vágysz, melegségre, mely átjár. Kellemes bizsergésre mely, lassan de biztosan sodródik a puszik, simogatások felől a vetkőzés felé. És arra, hogy egy idegent láss, akiről csak sejted, hogy ismered. Aki elindul feléd. Csak egy pillanatra torpan meg, hogy aztán falhoz lökjön és vadul harapjon ajkadba.

*  *  *

Halálos bűnök 2. rész

bizarr

Miért vagyok én itt? Keringett bennem a rémült kérdés. Mert elkaptak te hülye! –mondta az ügyvédem, amikor azt tanácsolta, hogy inkább valljak be mindent. De a legfontosabb kérdésre sem, ő sem az ügyész nem tudott magyarázatott adni: hogyan jutottam el idáig? Én, Artner Krisztián, boldog családapa és cégvezető, aki mindig minden szabályt betartott és karácsonykor elment levest osztani a rászorulóknak. Talán most bűnhődök mez azért is, amit srácként tettem … vagy nem tettem.
A lépcsőházban a szokott dohos, penészillatú levegő fogadott. A lift szerencsére megint működött. Miközben kialvó számjegyeket bámultam megállt valaki mellettem.
- Csókolom – köszöntem automatikusan, majd felnéztem. Egy öreg nő volt. Nem tudom, talán már 50 is elmúlhatott, mégis miniszoknyát és egy vékony trikót viselt mely inkább kiemelte, mint eltakarta hatalmas melleit.