JAN.
27.
2023
Másnap reggel Katrinnak már hétkor el kellett indulnia, engem az ágyban hagyott. Búcsúzóul adott egy csókot. Kicsit lustálkodtam még az ágyban, majd összekaptam magam a munkára. Amíg a konyhában ültem, és ettem a gabonapelyhet, megnéztem az e-mailjeimet és az üzeneteimet a telefonomon. Az éjszaka folyamán egy SMS-t kaptam. Megismertem Karo számát. Az üzenetben ennyi állt:
– Na milyen volt? Jelentkezz a karo@gmail. com-on.
Megnyitottam a Mail-Appot, és visszaírtam neki:
– Hogy érted?
Alig két perccel az e-mail elküldése után sípoló hang hallatszott a telefonomból, hogy új mail érkezett. Megnyitottam a levelet:
– Mégsem engedett Katrin? Pedig bedobtam egy kis plusz...
Az említettek rákvörösen, lehajtott fejjel hallgattak.
– Csak nem mentek haza dolgavégezetlenül, ha már eljöttetek? – nógatta őket Anett.
– Nem,... dehogyis,... izé – dadogta lányos zavarában Ottó. – Nem lehetne külön-külön?
– Hogy értve külön-külön?
– Először ti ketten lányok, én meg csak nézném, és utána csak velem foglalkoznál – suttogta rákvörösen, lehajtott fejjel.
– Meg akarsz csalni? – csattant fel féltékenyen Julika
– Először te csalsz meg engem – replikázott Ottó
– Deee az egészen más, mert ő lány! – védekezett Julika
– Na kiosztom a késeket és lekapcsolom a villanyt – szúrta közbe Anett cinikusan.
– Nincs rá szükség – döntötte el Ottó. –...
... – Oké apa legközelebb mindkettőt... – Keltem fel, mentem a wc-re. Visszafelé apa már a fürdőben volt. Bekukucskáltam, hogy ne vegye észre. Lába a kádon, morogva borotválta zacsiját. Épp végzett, büszkén mutatta, mikor megszólalt a telefonja.
– ...
– Szia.
– ...
– Bassza meg, megyek.
Kiderült egyik vagyonőr lopott és apát is berendelték tovább vizsgálódnak az ügyben, mert társai is lehettek. Már feladták a hirdetést új embereket akarnak felvenni, azokat be kell tanítani.
Következő 8 napban csak pár órát aludni, meg ruhát cserélni jött haza. Mikor minden sínen volt majd egy napot végig aludt. 3 szolgálat kellet még, hogy visszaforogjon az én beosztásomba. Azaz...
Jó ideje megállapodtunk a feleségemmel, hogy erényövet fogok viselni, és tartózkodunk a szex behatolásos formájától, egyfajta extrém fogamzásgátlási módszerként, amíg a nővére gyermeke meg nem születik. A két testvér így akarta elérni, hogy ne osztódjon kétfelé a család figyelme és külön-külön időben tudják egymást támogatni a gyermekvállalásban. Kétségtelenül ez volt életem egyik legérdekesebb időszaka, mindvégig rengeteg sajátos meglepetéssel... de egyik sem bizonyult annyira kalandosnak, mint ami karácsony reggelén történt.
A megállapodás szellemében tudatosan tartózkodtunk a behatolásos szextől, így a terhességtől sem kellett félnünk, és Murphy törvényét sem kísértettük meg. Persze...
Ott hagytam abba, hogy zuhanyozni mentem. Közben azon járt az agyam, vajon mire is számíthatok a 3 szexéhes főnökömtől. Abban biztos voltam, hogy amit ígértek: nem marad rajtam nyílás betömetlenül, azt be is fogják tartani. Visszagondoltam a bulira, amikor öten mentek rajtam végig, de nem sokra emlékeztem, mert kissé ittas is voltam akkor. Azóta többes szexben – s ennek van már hét éve – nem volt részem.
Alaposan megfürödtem, kiöblítettem vízzel, szájvízzel a számat, majd a tükörbe pillantva megigazítva a hajamat bementem a szobába. A három férfi a fotelekben ült meztelenül, lógó fasszal és konyakoztak. Sándor mutatta a negyedik poharat, amit felvettem és szinte egyhajtásra kiittam....
16 éves voltam, amikor Anyukám újraházasodott. A mostohaapámmal együtt a családunk része lett a fia Attila. 2 év volt köztünk a korkülönbség az Ő javára. Nagyon hamar összeszoktunk. Mind a ketten jó fejek. Annyira egymásra hangolódtunk, hogy Attila barátai az én barátaim is lettek. Szinte mindenhova velük mentem és mikor eljöttek hozzánk hívtak, tartsak velük. Sosem éreztem megkülönböztetést a nemem vagy a korom miatt. Nem éreztem, hogy a társaságban Attila megtűrt kishúga lennék.
A mostohabátyámnak tekintélyes pornó gyűjteménye volt. Sokan csodájára jártak. Lapok, videok, poszterek, kütyük és még sorolhatnám naphosszat. Imádtuk, mikor megmutatta az újdonságait. Csak csorgott mindenki...
Két óra telt el azóta, hogy Dylan elment az orvoshoz. Amikor elment, már elmúlt hat óra. Jóval túl voltunk a szokott rendelési időn. De a fiam azt mondta, hogy különleges találkozója van. „Megállapodás”-nak nevezte. Előtte futóedzésen volt amitől általában eléggé le szokott merülni, de most energikusnak tűnt amikor kiment az ajtón. Kíváncsi voltam hogy miféle “megállapodása” lehet az orvosunkkal. Talán az edzésekkel függ össze. Csak nem valami doppingszerről van szó? Elég nagy szabadságot adtam a fiúnak, de most kezdtem aggódni.
Nyolc óra körül úgy döntöttem, hogy elnézek a rendelőbe. Útközben azon gondolkodtam, hogy mi a fenéért nem kérdeztem meg egyszerűen hogy mi dolga az orvosnál....
Így Ashley a szombati nap nagy részét hasonló témáju cikkek olvasásával töltötte az interneten. Egy dolog az internettel kapcsolatban, hogy nem számít, milyen nézőpontról van szó, mindig vannak olyan emberek, akik osztják ezt a nézetet és hajlandóak beszélni róla – bár sokszor névtelenül. Ashley elkezdhetett cikkeket keresni azokról az anyákról, akik hasonló dilemmával szembesültek és arról, hogy hogyan kezelték ezeket. De egy idő után azon kapta magát, hogy vonzódni kezdett a fiaikkal lefeküdt nőkről szóló cikkek és az ebből fakadó következmények felé... észrevette, hogy úgy tűnt, jobban odafigyel azokra, amelyek pozitív eredményt hoztak. Anélkül, hogy bevallotta volna magának, támaszt...
Nejemmel partiban – avagy a szomszéd nője mindig...
Sokáig állt üresen a szomszéd ház idős szomszédunk halála után, aztán egyszer csak nagy mozgolódás támadt a kapu előtt. Bútorszállító autók, személygépkocsik, pakolás, kiabálás, utasítások, aztán rövidesen elcsendesült minden. Nem igazán láttam át a kertszomszéd udvarára, mert az előző tulaj majd két méter magas hullámlemez kerítéssel kizárt minket az életéből, de fia kérésére azért nyitottunk a kerítésen egy kiskaput, ha segítségre lenne szüksége az öregnek. Külföldön élő fia adott a kapuhoz és a házhoz kulcsokat, hogy ha valaki jönne megnézni az ingatlant, be tudjam őket engedni. Nem igazán bízott az ingatlan értékesítőkben, inkább...
